W3vina.COM Free Wordpress Themes Joomla Templates Best Wordpress Themes Premium Wordpress Themes Top Best Wordpress Themes 2012

Categorized | Dzsukel

[Varga Attila] Szabaddá válásom története

Nem a lustaság, nem az alkalmatlanság, nem a butaság vagy hülyeség akadályozott a tanulmányaimban, hanem az elkülönítő iskola. Ez az én szabaddá válásom története.

varga_attila_cfcf_Huszti_Index

Varga Attila
Fotó: Huszti István – Index

Varga Attila vagyok, 24 éves, magyar fiatal. Egyetemre készülök: jogot, politológiát vagy pedagógiát fogok tanulni. Roma vagyok.

Engem és rengeteg magyar állampolgárt értelmileg visszamaradottnak tartanak. Olyannak, aki alkalmatlan arra, hogy képezze magát, vagy hogy felsőfokú tanulmányokat folytasson. Ők, ha rám néznek, talán azt hiszik, igazuk is van: nézd már, 24 éves, és most készül az egyetemre! Nekik szeretném most elmesélni, hogy miért csak a húszas éveim közepén kezdem el az egyetemet.

Ózdon születtem, de az általános iskolát és a középiskolát is itt, Pesten végeztem. Bár azt gondolhatnánk, hogy ezzel biztosítva volt a tanulmányi előmenetelem, ez sajnos tévedés: én itt, az ország fővárosának közepén jártam szegregált, elkülönített osztályba. A magyar oktatási rendszerben eltöltött évek után 18 éves koromra sem tudtam helyesen írni és olvasni, vagy alapvető matematikai műveleteket elvégezni.

Nekem a középiskola vége óta eltelt éveim arról szóltak, hogy pótoljam azt, amit az iskolában nem kaptam meg. Hatalmas szerencsének köszönhetően megismerkedtem egy roma egyetemista fiatalokból álló közösséggel. Közöttük végre érdemi lehetőséget kaptam a tanulásra. Éltem ezzel a lehetőséggel és ez megmentette a jövőmet. Hat évembe került, de sikerült. Hat év, amit a közoktatásban eltöltött 12 éven felül kellett rászánnom arra, hogy behozzam a lemaradásom. Hogy bebizonyítsam, hogy nem a lustaság, nem az alkalmatlanság, nem a butaság vagy hülyeség akadályozott a tanulmányaimban, hanem maga az elkülönítő iskola. Ez az én szabaddá válásom története. De tudom, hogy ugyanezt nem várhatjuk el minden hasonló helyzetben lévő embertől.

Ózdon meglátogattam apám nővérét: Kiskunfélegyházára jár dolgozni a húsüzembe. Napi 16 órát dolgozik, 10 napra 25 ezer forintot kap. Alig bírja már, mert kiütéses lett a karja és a csontdarabok felsértik a kezét! Tudja, hogy ez nem normális, de beletörődik, mert a gyerekeinek enni kell adjon!

Szeretném, ha ő is itt lenne!

Beszélgettem a tizenkét éves Renátóval itt, a hetedik kerületben. Ő elmondta, hogy azért jár kisegítő iskolába, mert szegényes a szókincse. Az iskolában nem akartak foglalkozni a problémájával, ezért nyomták be a kisegítősök közé. Renátó tudja, hogy ez a helyzet igazságtalan!

Szeretném, ha ő is itt lenne!

Mindenki tudja és felismeri a vele szemben elkövetett igazságtalanságot, de sokan közülük még sincsenek itt. A mi jelmondatunk: Tedd magad szabaddá! Ez felelősséggel jár! Mert a mi szabadságunk is csak akkor lehet teljes, ha minden polgártársunk szabad emberként gondolhat magára.

Ma lenne 25 éves a Harmadik Köztársaság. A rendszerváltás legfontosabb ígérete, hogy minden magyar ember egyenlő állampolgári és szociális jogaiban, sajnos egyetlen kormány alatt sem vált valósággá. 2010 óta pedig már az ígéretét is felszámolták annak, hogy országunk a köz társasága lehet. Ebbe mi nem nyugszunk bele! Én ezért fogok egyetemre járni. Ezért fogom folytatni a munkámat az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítványnál, és ezért fogom folytatni a harcomat az elkülönítés ellen. Tedd te is szabaddá magadat azzal, hogy hozzásegítesz még valakit ahhoz, hogy szabad magyar emberként élhessen!

Éljen a Köztársaság!

(Elhangzott 2014. október 23-án, Budapesten, a Blaha Lujza téren, a Tedd magad szabaddá tüntetésen.)

Comments are closed.

Videó

Roma Sajtóközpont a Facebookon