W3vina.COM Free Wordpress Themes Joomla Templates Best Wordpress Themes Premium Wordpress Themes Top Best Wordpress Themes 2012

Categorized | Dzsukel

Szellemi fékentartás a legszegényebbeknek

Daróczi Gábor, Orsós János és Setét Jenő oktatási helyzetünkről

ujk_daro_setet_orsos

Európai szemmel a romák oktatásáról címmel szervezett műhelybeszélgetést múlt pénteken a Demokratikus Koalíció pártalapítványa, az Új Köztársaságért Alapítvány és a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége.

Ahogy sokan mások, én is a Facebookon értesültem az eseményről. Érdekes cím, érdekes nevek, nézzük meg, mit mondanak roma témában. Az eseményre kattintás után rögtön ambivalens érzések támadtak bennem. Nem, nem azért mert alapjában véve egy DK-s rendezvény iránt érdeklődöm: bármely párt álláspontja kíváncsivá tesz, főleg úgy, hogy mindeközben Farkas Flóriánt a mögötte álló Fidesz apparátus vérlázító módon a roma közélet egyetlen hiteles és megbízható szereplőjének hazudja. A disszonanciát a Facebook-esemény borítóképe okozta. A kép kétharmadát egy piszkos arcú kislány portréja teszi ki. Miért a cigánytelepi szoció’ megint az, ami reflex-szerűen beüt az emberek agyába? Jóllehet, sokan ezt szőrszálhasogatásnak gondolnák, nekem meggyőződésem, hogy vizuális kultúránk alapvetően határozza meg a tudatalattinkat. Erről bővebben keretes írásunkban.

Telepi szoció
telepi_szocio_by_ujkoztasasagertA képen egy-egy kis keretben a három meghívott roma szakértő látható, ám a négyzet alakú kép kétharmadát egy kislány portréja teszi ki. Ki ez a kislány? Hogy hívják? Minek van itt? A három férfinek van neve, van titulusa, sőt releváns, hogy a képen szerepelnek, hisz ők lettek meghívva. De miért nem volt elég az ő arcuk? Miért kellett ide (is) egy érzéseink szerint nyomorban élő, piszkos arcú, sáros udvaron, felülről lefotózott cigány kislány? Miért a cigánytelepi szoció’ megint az, ami reflex-szerűen beüt az emberek agyába? Ezek vagyunk mi, cigányok európai szemmel?

Retkes, éhező, fázó, nyomorgó, de mosolygós, a tudatlanság nyugtató boldogságában lézengő gyermeteg lelkek?

Akinek van szeme hozzá, láthatja, hogy elhanyagolt munka, de akkor is dolgozott vele valaki. Nem maguktól került egymás mellé a négy ember képe. Miért gondolja valaki, hogy a szép, barna bőrű, kompetens roma emberek mellé kell a piszkos cigány kisgyerek? Ha nincs a cigány-nyomor vizuális képzettársítás, tán nem tudjuk, miről van szó? Miért gondoljam, hogy egy párt a programja megalkotásakor a megfelelő helyiértéken kezel és kíván megszólítani bennünket, romákat, amikor ilyen vizuális percepciókat tükröz vissza reflexszerűen?

Senki sem szólt annak a botkezű grafikusnak, hogy az a coverkép amellett, hogy sz@r, még rossz is? Tegyük fel, hogy szerencsétlen amatőr malőrről van szó, nem tudatos rosszindulatról, de amikor bárhova nézünk, minden felületen, minden eszközzel igyekszik a hatalom hipnotizálni bennünket, fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a verbális mellett a vizuális megnyilvánulásokkal is intelligensen kell bánni!

Ezzel együtt a rendezvény problémafelvetése nagyon is aktuális, emellett a meghívott szakértők személye is színvonalas beszélgetést ígért.

Daróczi Gábor, roma oktatási szakértő, a Romaversitas Alapítvány volt igazgatója, Orsós János, tanár, a Dr. Ámbédkar Iskola alapítója, a Dzsaj Bhím közösségi elnöke és Setét Jenő, roma polgárjogi aktivista, az Idetartozunk Egyesület elnöke ültek le beszélgetni, amit Arató Gergely volt oktatási államtitkár, a DK politikusa moderált. Az esemény nyitó- és záróbeszédét Niedermüller Péter a DK alelnöke és EP-képviselője mondta el.

Daróczi, Orsós és Setét a mai oktatási rendszer, azon belül is a romák helyzetének anamnézisét adták meg, kiemeltük a főbb témáikat:

A szellemi fékentartás van felkínálva a legszegényebbeknek
A tankötelezettség leszállítása nem kedvez a leszakadt rétegeknek. A gettósodó iskolákban nincs valódi oktatás, nincs megfelelő szakos tanár, vannak települések, ahol a tanároknak nincs diplomája. Írni, olvasni nem tudó fiatalok hagyják el a nyolcadik osztályt. Olyan szakiskolákba küldik őket, ahol az iskola valamilyen megállapodást köt az állammal. Havi 30-40 ezer forintos állami ösztöndíjért járnak olyan iskolába, ahol nem kapnak versenyképes képzést, vagy a képzés mögött nincs valódi szaktudás. Ott ez nagyon sokat számít, ahol a szülő közmunkán keres hatvanezret.

Rossz a támogatási rendszer
A normatív alapú támogatás differenciálására van szükség. A nehéz helyzetben lévő iskoláknak több támogatást kell biztosítani. Nem szabad hagyni, hogy kistelepülések funkciókat veszítsenek például az iskolák bezárásával. Ez motiválja az elvándorlást. Akár többlet bevonása nélkül, a meglévő források átalakításával is rengeteget lehetne javítani.

Egy nagyon szűk elit jut minőségi oktatáshoz
Az össztársadalom érzéketlen a cigányokkal szemben, úgy, hogy a lakosság legnagyobb része sem jut minőségi oktatáshoz. A színvonalasnak számító intézményekbe szinte csak az elit jut be, sőt, aki teheti, külföldön taníttatja a gyerekeit.

Nonszensz, hogy a korszerű oktatást alternatív módszernek hívják Magyarországon.

A munkanélküliség és a munkaerőhiány oktatási rendszerünk egyértelmű következménye. A szabad iskolaválasztás joga a nem cigányok kizárólagos privilégiuma.

Fontos, hogy legyen egy képzett, öntudatos, a romák  iránt elkötelezett roma értelmiség. El kell érni, hogy a lakosság arányának megfelelő mértékében jussanak el egyetemre és főiskolára roma tanulók.

Nem kizárólag a felsőfokú képesítéseket kell előtérbe helyezni. Ha roma diákok megfelelő és minőségi szaktudáshoz jutnak, javul a helyzetük a munkaerőpiacon.

Meg kell szüntetni a szegregációt
Még csak nem is kizárólag humánus okokból, gazdasági érvek alapján is szükség van a szegregáló gyakorlat megszüntetésére. Az etnikai alapon elkülönítő iskolák konzerválják a képzetlenséget, a szegénységet és a társadalmi feszültségeket. Ha a leszakadó rétegek helyzete rosszabbodik, az súlyos konfliktusokhoz fog vezetni.

Nemzetiségi iskolák hiánya
Az elmúlt évtizedekben csak ígéreteket kaptunk a nemzetiségi iskolák fejlesztésére, sőt kormány einstandolta az egyetlen minőségi iskolánkat, a Gandhi Gimnáziumot is. Sorra szűntek meg a tanoda programok.

 

A felszólalók világossá tették, mi a különbség egy bezárandó szegregált iskola, egy fejlesztendő elgettósodott iskola és egy nemzetiségi iskola között. Hogyan dönthető el, mi a támogatandó és mi a felszámolandó gyakorlat?

A nemzetiségi iskola alulról szerveződik és nem a többség határozza meg. A roma emberek saját akaratára épül. Tananyagában megjelenik az a nemzetiségéhez kapcsolódó tudásanyag, ami fontos a hagyományok, a történelem, a nyelv és hasonlók szempontjából.  Ezért támogatandó.

Egy szegregált iskola, vagy osztály többségi akaratból különít el. Nem jelenik meg a nemzetiségi tudásanyag és minden esetben rosszabb az oktatás minősége és annak körülményei. Egy nagyobb településen, ahol több iskola van, semmi nem indokolja etnikai alapon indítani külön intézményeket.

Egy kistelepülésen, ahol csak egy iskola van, és az elvándorlás következtében indultak be szegregáló folyamatok, ott semmi esetben sem indokolt az intézmény bezárása, vagy kereteinek szűkítése. Épp ellenkezőleg! Megfelelő források biztosításával, képzett pedagógusokkal, modern eszközökkel és módszerekkel kell megfordítani a folyamatot.

Az esemény zárásaként Niedermüller Péter arról beszélt, hogy a Demokratikus Koalíció választási programjában ezekre a problémákra is kitér.

Ha a többi párt(alapítvány) is tart hasonló témában rendezvényt, beszámolunk róla.

Oláh Norbert

Comments are closed.

Videó

Roma Sajtóközpont a Facebookon