W3vina.COM Free Wordpress Themes Joomla Templates Best Wordpress Themes Premium Wordpress Themes Top Best Wordpress Themes 2012

Categorized | Dzsukel, Prikezsia

Sajátos nevelési igények – cseh oktatási reform készül

Fordulat a cigány gyerekek elkülönítése miatt kötelezettségszegési eljárás alatt álló cseh álláspontban. Oktatáspolitikai reformokat ígérnek, a szegregáció felszámolására irányuló politikai akarat azonban még nem látszik.

Nem zárják be és nem szervezik át a „kisegítő iskolákat”, de a csökkentett tananyagot kivonják a forgalomból Csehországban. Ettől azonban még nem szűnik meg a cigány gyerekek elkülönítése, ugyanis túlnyomó többségben ők járnak ezekbe az intézményekbe.

csokkentett_tanterv

Az egyik legnépszerűbb cseh napilap, a Mladá fronta Dnes nemrég arról számolt be, hogy a jövőben bezárják a speciális iskolákat. A cseh oktatási miniszter cáfolta az iskolabezárásokról szóló lapértesüléseket, 2016 szeptemberétől viszont hatályba lép egy új jogszabály, ami a fogyatékosnak minősített gyerekek oktatását reformálná meg.

Kateřina Valachová miniszter sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy nem zárják be az úgynevezett enyhén értelmi fogyatékosnak nyilvánított tanulókat nagy számban oktató iskolákat. A miniszter a sajtóhírekre reagálva azt hangsúlyozta, hogy egyrészt a „speciális iskola” kifejezést a cseh oktatási rendszer nem ismeri, ugyanakkor a cseh minisztériumnak nincs jogköre arra, hogy iskolákat zárjon be, ennélfogva a fenntartókkal sem egyeztettek ilyen kérdésekről.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az enyhén értelmi fogyatékosnak minősített gyerekek gyűjtőhelyei manapság a „gyakorlati általános iskolának” (základní škola praktická) hívott intézmények, amelyek tulajdonképpen a gyógypedagógiai, azaz speciális iskolák, de ezt a terminust 2005-től nem használják a cseh közoktatásban.

Tavaly szeptemberben kötelezettségszegési eljárás indult az EU diszkriminációellenes jogszabályainak figyelmen kívül hagyása miatt a Cseh Köztársaság ellen, ahol jelentősen felülreprezentáltak a roma gyerekek a sajátos nevelési igényűek (SNI) számára fenntartott iskolákban, osztályokban. Azóta Szlovákia ellen is indult ilyen eljárás, és szakértők szerint Magyarország ellen is esélyes egy hasonló fellépés az Unió részéről az elkülönített oktatási formák fenntartása miatt.

Az Európai Bizottság eljárásában a csehek eddig tagadták a cigány gyerekek elkülönítését és tömeges fogyatékossá minősítésüket. Nem tudni, mi áll pontosan a most megváltozott hozzáállás mögött, de tény, hogy a Bizottság akár bíróságra is viheti az ügyet.

Fogyatékossá minősítés Magyarországon

A fogyatékossá minősítés a roma gyermekek iskolai diszkriminációjának egyik hangsúlyos formájaként ismert Magyarországon is. 2004-ben az összes gyógypedagógiai osztály (3330) több mint negyedében (799) kizárólag roma tanulókat oktattak – többségüket enyhén értelmi fogyatékosnak minősítve. Több felmérés kimutatta, hogy az SNI tanulóknak fenntartott tagozatokon a helyi szinten elérhető oktatási szolgáltatások sem voltak biztosítva, vagy egyszerűen a törvényi előírásoknak sem feleltek meg (pl. nem volt gyógypedagógus), miközben az intézmények kiemelt támogatáshoz jutottak az érintett tanulók után.
Az SNI tanulók arányában az elmúlt években változás figyelhető meg. Míg korábban az általános iskolai korcsoport évi 20-30 ezres nagyságrendű demográfiai létszámcsökkenése mellett az SNI tanulók száma évente 2-3000 fővel nőtt, 2008 óta folyamatos csökkenés tapasztalható. De nem pusztán a minősítések számában tapasztalható csökkenés: egy 2010-es tanulmány szerint az eltérő tantervű tagozatok száma a felére csökkent azokban az intézményekben, ahol a cigány tanulók többségben voltak, vagy arányuk nagyon magas volt. Az elkülönítés újabb szintre lépett, a homogén többségi és cigány iskolák uralta magyar közoktatásban már nem volt többé “szükség” a cigány gyerekek ilyen módon való elkülönítésére, ráadásul a korábbi magas sni-fejkvóta is jelentősen csökkent. Az iskolák államosítása óta nem készült a témában kutatás – legalábbis az RSK nem ismer ilyet.

Mindenki a helyén marad
Ahogy a magyar gyakorlatban az “eltérő tantervű tagozatok”, az enyhén értelmi fogyatékosnak minősített tanulók gyűjtőiskolái jogi szempontból Csehországban is egyenértékűek a hagyományos tantervű iskolákkal – azaz ugyanolyan bizonyítványt kapnak, jóllehet a gyerekek itt ún. „csökkentett tanterv” alapján tanulnak. Az új szabályozás alapján viszont jövőre olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek lehetővé teszik, hogy a sajátos nevelési igényű gyerekek a többi gyerekkel együtt járhassanak iskolába. Persze kérdés, hogy hogyan, ha átszervezést nem terveznek.

A befogadó oktatás jogszabályi előkészítésével egyidőben a cseh oktatási minisztérium a nyilatkozatok alapján azon dolgozik, hogy eltöröljék a csökkentett tananyagot. Sőt, az „enyhe értelmi fogyatékos” kategóriát is eltörölnék, viszont olyan elemeket építenének be a hagyományos kerettantervekbe, amelyek segítik az SNI gyerekek együttoktatását.

A minisztérium szerint a jelenleg több mint 14.000 enyhe értelmi fogyatékosnak diagnosztizált gyerek közül 3500-at már a hagyományos (nem gyógypedagógiai) kerettanterv alapján tanítanak.

A „gyakorlati általános iskolák” kapcsán a miniszter fontosnak tartotta kiemelni, hogy immár nem csak a csökkentett tanterv szerint haladhatnak az ide járó gyerekek, és összesen 14 ilyen intézmény működik az országban, mindösszesen 450 tanulóval. A statisztikák pedig azt mutatják, hogy az enyhén értelmi fogyatékosnak minősített gyerekek egyre nagyobb számban tanulnak hagyományos tantervű osztályokban.

A cseh iskoláknak egy évük van arra, hogy átálljanak a jövő szeptembertől bevezetni kívánt új oktatási programra. A cseh iskolafelügyelet adatai szerint az országban működő 4000 általános iskolának mintegy harmadába írattak be legalább egy enyhén értelmi fogyatékos tanulót tavaly.

Minőség és teljesítmény

Az iskolai teljesítményeket, a közoktatás minőségének rossz állapotát és az esélyegyenlőtlenségek okait és következményeit sokféleképp lehet magyarázni. A polgárjogi nézet az egyenlő jogokat kéri számon, és morálisan kifogásolja az elkülönítés gyakorlatát. A morális és jogi érveken túl azonban a pénzügyiek sem elhanyagolhatóak. Független magyar bíróság (a Legfelsőbb Bíróság, ma Kúria) is kimondta, hogy a szegregáció káros, pénzben kifejezhető ára, vesztesége van. Másfelől közgazdasági tanulmányok sora állapította meg, hogy a mélyszegénységben élők oktatásába való befektetés már rövid távon költségvetési profitot hozna. A sokat idézett nemzetközi felmérések lesújtó eredményei éppen azért drámaiak, mert az általános iskolai teljesítménycsökkenés már rövidtávon is kihat a gazdaság versenyképességére.

 RSK/Romea.cz

Comments are closed.

Videó