W3vina.COM Free Wordpress Themes Joomla Templates Best Wordpress Themes Premium Wordpress Themes Top Best Wordpress Themes 2012

Categorized | Dzsukel

Remény a változásra – Ignácz Roland mediátor

Ignácz Roland nemrégiben nyerte el az év roma mediátora-díjat, amit olyan emberek kaphatnak meg, akik helyi közösségükben elősegítik a társadalmi párbeszédet, tevékenységükkel szilárd együttműködések alakulnak ki, a településen sikeres, tartós és hatékony fejlesztések valósulnak meg. (Keretes írásunkban bővebben olvashatnak a roma mediátorok szerepéről.)

IgnaczR_Gyulaj_

2016 roma mediátora, Ignácz Roland és Marcos Andrade, az Európa Tanács munkatársa (Fotó: Deák Rita / Partners Hungary)

A közösség motorja

Roland két éve lett a gyulaji (Tolna m.) közösség aktív motorja, amikor a Partners Hungary Alapítvány és a GlaxoSmithKline (GSK)gyógyszergyár közös programjában kezdett mediátorként dolgozni. Az 1000 fős zsákfalu lakosságának nagy része munkanélküli, 90%-a roma. Munkalehetőség a legutóbbi időkig a közeli városokban sem nagyon volt, ráadásul nagyon rossz a helyi közlekedés. A járásszékhelyre (ahol kevesebb a munkalehetőség, mint a valamivel messzebb lévő Tamásiban) napi 5 járatpár közlekedik, a menetjegy 1.120 Ft-ba, a havi bérlet 32.000 Ft-ba kerül.A faluban 8 főre jut egy gépkocsi, ami messze az országos átlag alatt van, de a megyeit (3,1) is jócskán alulmúlja – nem mintha lenne a helyieknek pénze üzemanyagra.

A GSK egészségügyi programja során a 300.000 Ft-os forráshoz a mediátor által összefogott közösség gyűjtött további 200.000 Ft-ot, hogy 24 rossz állapotú lakást renováljanak. Vizet vezettek be, aljzatbetonoztak, fürdőszobákat alakítottak ki, ablakokat cseréltek, füvet nyírtak és rendbe tettek udvarokat a komfort nélküli házakban, önkéntes munkában. Steril szobát hoztak létre egy vesetranszplantációra váró cigány asszonynak, aki így otthon gyógyulhatott.

Roland kitartó munkája hamar elismertséget szerzett neki, sikerült meggyőznie környékbeli nagyvállalkozókat, ami további anyagi támogatást hozott a projekteknek. Azt mondja, a polgármesteri hivatal, illetve egészen pontosan Selmeci László alpolgármester segítsége elengedhetetlen volt a sikerhez. Selmecit egyébként a már említett – a Partners Hungary Alapítvány által szervezett – díjátadón szintén díjazta a zsűri, ő lett az év roma mediációs nagykövete.

Roland a díj elnyerése után döntötte el, hogy munkahelyet vált. Elege volt a közeli üzemben végzett éjszakai műszakokból, ami a családi életének is sokat ártott (párjával egy kislányt nevelnek). Eddigi tapasztalataira alapozva felkereste a közeli város közismert multi cégét, és ajánlattal élt. De nem csupán a maga nevében.

Házhoz hozza a munkalehetőséget

A környék munkanélküliséggel sújtott, a cégek viszont munkaerőhiányban szenvednek, aki tehette, külföldre ment munkát vállalni. A romák közül is sokan elmentek, az itthon maradók többségének viszont nincs munkája. Ebből indult ki Roland. Felkereste az ügyvezetőt, aki a felvételi tesztekért is felel. A városba – hiába van csupán mintegy 30 kilométerre – nehéz és költséges eljutni, napi három busz megy, azokról is át kell szállni, így a leggyorsabb járattal is másfél óra az utazás. Roland felajánlotta, hogy helybe viszi a felvételit, azaz megszervezi a környékbeli falvakban, amennyiben a cég biztosítja az ehhez szükséges forrást. A cégnek, ami épp bővíteni készül, új, 500 fős üzemet épít, kapóra jött a felajánlás.

Első körben két faluban, Gyulajon és Kurdon indult meg a felvételi, rengetegen jelentkeztek. A szükséges infrastruktúrát a polgármesterek biztosították. Helyben régi jó kapcsolat fűzte Rolandot a polgármester betegsége miatt a települést valójában irányító alpolgármesterhez, a szomszédos Kurdon pedig – ott nőtt fel – egykori tanára a polgármester, itt sem volt kérdés, hogy befogadják-e a kezdeményezést.

Eddig [a cikk megírásának idejéig, február közepéig – a szerk.] 60 embert, munkanélkülieket és közmunkásokat, illetve pályakezdőket vitt be a céghez az említett két faluból, most további hat településre szervezi a tesztírást, ahol szintén a polgármestereket fogja felkeresni, hogy sikeres legyen a felvételiztetés. A tesztírásra szinte mindenki jelentkezik, – mert akárki akármit mond, a közmunka nem megoldás hosszútávon, pláne nem lehet abból egy családot eltartani – mondja Roland. Az alulképzettség jelentős, ezért még az egyszerűbb munkákhoz se fér hozzá mindenki – árnyalja a képet a mediátor.

Roland korábban sok multinál dolgozott, rengeteg tapasztalata van. Előfordult a megkülönböztetés is, de ami igazán zavarta, az az uram-bátyám viszonyok a vezetésben. Ennél a cégnél egyiket sem tapasztalom, megbecsülik, jól bánnak a melósokkal, a munkaerőt keresik, nem a származást nézik – meséli. Három hónap próbaidő után határozatlan idejű szerződést kötnek a dolgozóval, az alapbér százezer forint körül van, de cafetéria és különböző bónuszok járulnak emellé. Becsületesen kifizetik a túlórát, és gyermekenként huszonhatezer forintos beiskolázási támogatást is adnak. Roland kiemeli, családbarát a cég, bárkinek bármi baja van, például beteg a gyerek, a műszak elhagyását, cseréjét könnyen meg lehet beszélni.

Még egyszer rákérdezünk, tapasztalt-e bármilyen megkülönböztetést, hiszen a szóban forgó falvakban magas a lakosság roma aránya, a felvételizők többségét is ők adják. Nevetve mondja, hogy meglepődne, ha ilyet hallana. Szerinte ehhez az is hozzájárul, hogy a cégen belül három vezető is cigány.

Tüzifa a legszegényebbeknek

Roland nem állt le a hagyományos mediátori tevékenységével sem. Ahogy az ország szegényebb vidékein, itt is óriási gondot jelent a tüzelő beszerzése a mélyszegénységben élő embereknek. Legújabb projektje épp erről szól. Az erdészetnél hosszú tárgyalásokon keresztül elérte, hogy rászoruló családok fát gyűjthessenek, cserébe hasznos munkát végeznek az erdőben. Az erdészetnek korábban sok gondot okozott az illegális fagyűjtés, ezért nehezen indultak a megbeszélések. Ugyanakkor szükségük volt olyan munkásokra, akik gyérítenek, azaz tisztítják, takarítják az erdőt.Jelenleg hét család került be a programba, de minden fél a bővítésben gondolkodik. Mintegy négy hektárnyi területen dolgoznak, és családonként 3,5 köbméter tűzifát vihetnek haza, hogy mindenkinek jusson. A fát így is ki kell fizetni, de a piaci árnál jóval olcsóbban, negyedéért, hatodáért jutnak így minőségi tüzelőhöz. A polgármesteri hivatal is besegít, 2500 forintért hazaszállítja a fát az erdőből, ami szintén igen kedvezményes díj.

Roma mediátorok

Az elmúlt 10-15 évben a különböző roma integrációs programok megvalósítása során felbukkant egy új funkció, illetve szakmai szerep: a közvetítőé, akinek az a feladata, hogy segítse a párbeszédet, együttműködést a roma közösség tagjai és a különféle intézmények és a helyi önkormányzat között. Ezek a közvetítők hozzájárulnak a konfliktusok megelőzéséhez, illetve segítséget nyújtanak a már kialakult konfliktusok megoldásában is. A nemzetközi szakirodalom a különböző társadalmi csoportok és a különböző intézmények közötti közvetítőt interkulturális mediátornak nevezi.

Jelentős mennyiségű tapasztalat halmozódott fel a roma integráció kulcsterületein: az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügy és a lakhatás témájában. A gyakorlat azt mutatja, hogy a kisebbségi csoportok közszolgáltatásokhoz való jobb hozzáférésének segítésében, a hatékonyabb kommunikáció kialakításában kiemelt szerepük van a roma mediátoroknak. A különböző társadalmi integrációs programokban – néhány fejlesztési konstrukció esetén pedig már a kiírásban is – megjelentek a közvetítők.

A rendelkezésre álló példák, jó gyakorlatok azt mutatják, hogy leginkább az oktatás és az egészségügy területén alkalmazták, alkalmazzák leginkább a közvetítői szerepet gyakorló szakembereket. Bár elnevezésük különböző (roma dajka, roma pedagógiai asszisztens, roma pedellus, családi koordinátor, esélynövelő koordinátor, családi mentor, egészségügyi mediátor, egészségőr, segéd egészségőr), az általuk betöltött funkció számos azonos elemet tartalmaz.

Időszerűvé vált annak vizsgálata, hogy Magyarországon van-e létjogosultsága az interkulturális mediáció, mint önálló szakma megteremtésének. Ezt a feladatot a Partners Hungary Alapítvány végzi. A szakma megteremtésének egyik alapkérdése, hogy a szakma gyakorlóinak képzése a hazai képzési rendszerbe hová illeszthető: az Országos Képzési Jegyzékbe, mint önálló, érettségire épülő szakképzés, vagy modulként, szakmai elágazásként, vagy rész-képesítésként lenne hozzáilleszthető releváns szakmákhoz(mint pl. családpedagógiai mentor, óvodai dajka, pedagógiai asszisztens, szociális asszisztens, egészségügyi asszisztens, stb). Egy másik megoldás lehet, hogy az általános mediátor szakmához hasonlóan, egy egyszerűbb eljárással, például miniszteri rendelettel nyilvántartásba veszik a szóban forgó szakembereket.

Másik alapkérdés a foglalkoztatás rendszerszintű, állami támogatása. Amíg az interkulturális mediátorok alkalmazása a projektek finanszírozásától függ, addig a roma integráció rendszerszintű támogatásában betöltött szerepük is esetleges marad.
Érdemes lenne megvizsgálni, hogy milyen lehetőségek, jógyakorlatok vannak olyan szakmák, szakmai hálózatok állami finanszírozására, melyek kiemelten közhasznú társadalmi célok eléréséért működnek – pl. a védőnői hálózat –, és ehhez hasonló módon finanszírozni az interkulturális mediátorok foglalkoztatását. Ebben az esetben a fenntarthatóság és az eredmények is számon kérhetővé, az állami szerep- és felelősségvállalás pedig megkérdőjelezhetetlenné válnának.

Cikkünk eredetileg az ÖNkormányzatban, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének lapjában jelent meg.

kapcsolódó cikkek:

Átadták az év roma mediációs díjait

Elromlott Laci nyomtatója

Mindig azt mondom, hogy rám az Istennek különös gondja van

 

Comments are closed.

Videó