W3vina.COM Free Wordpress Themes Joomla Templates Best Wordpress Themes Premium Wordpress Themes Top Best Wordpress Themes 2012

Categorized | Dzsukel, Főkategória

Párhuzamos világegyetemek találkozása: romaprogram és közmunka

Van-e olyan program, ami tömegesen visszavezetheti a romákat az elsődleges munkaerőpiacra, vagy a közmunka az egyetlen reális cél? Ez volt a legnagyobb kérdés a Közép-Európai Egyetem által szervezett műhelybeszélgetésen. Konkrét választ nem kaptunk, de kiderült, hogy:

•    a romák foglalkoztatását célzó források döntő része olyan programokra fordítódik, amelyek nem vezetnek vissza a munka világába

•    a közmunka alkalmatlan arra, hogy bárkit visszavezessen az elsődleges munkaerő-piacra, sőt Magyarországon ellehetetlenít bármilyen más foglalkoztatás-növelést célzó beavatkozást

•    meg sem próbálják kezelni a roma munkanélküliség mögött álló okokat

•    vannak innovatív, általában egy helyszínre korlátozódó civil kezdeményezések, de már középtávon sem fenntarthatóak, állami beavatkozás esetén rendszerint kudarcba fulladnak.

A CEU Közpolitikai Tanulmányok Központja által szervezett szerdai műhelybeszélgetés a közelmúltban zárult nemzetközi NEUJOBS projekt kapcsán tekintette át azokat a foglalkoztatási programokat, amelyek a romákat célozták.

A spanyol romák például hasonló gondokkal küszködnek, mint a hazaiak (pl.: alacsony iskolázottság), de jóval nagyobb arányban kapnak munkát. A 2000 óta működő spanyol ACCEDER programot Bereményi Ábel, a Univesitat Autònoma de Barcelona kutatója mutatta be. Mint elmondta, a kifejezetten romákat célzó programok során a viszonylagos eredmények mellett nagy a kockázata egy párhuzamos szolgáltatási rendszer kialakulásának: az egyik munkaügyi hatóság épületében a portás a romákat jobbra, a többieket balra irányítja.

Messing Vera, a CEU és az MTA kutatója elsősorban a magyarországi tapasztalatokról számolt be előadásában, aki szerint éppen azokban az országokban a legalacsonyabb a romák foglalkoztatottsága, ahol a legmagasabb iskolai végzettséget mondhatják magukénak. Így például Magyarországon és Szlovákiában.

Míg ugyanis hazánkban és északi szomszédunknál igen magas a végzettség hatása a foglalkoztatottságra, addig Spanyolországban, vagy Romániában alacsonyabb végzettséggel is el lehet helyezkedni. A déli, dél-nyugati országokban azok az ágazatok, amik képesek felszívni a képzetlenebb munkaerőt, erősebbek, de legalábbis léteznek, nálunk viszont régóta nem működik például az építőipar.

Közép-Európában emellett igen magasak a bérköltségek, és ezen belül a minimálbér közterhei – érthető, ha az alacsony képzettségű munkaerőt felszívó cégek inkább olyan országokba települnek, ahol kisebb a beruházási költség.

Míg térségünkben a romák többsége az illegális, vagy fél legális munkaerő-piacra szorul, Spanyolországban népszerű a családi vállalkozás intézménye. Vállalkozni arrafelé persze korántsem ilyen bonyolult és költséges – magyarázta a kutató.

Messing eloszlatott néhány közkeletű nézetet is a romák munkanélküliségével kapcsolatban. Minden kutatás azt mutatja, hogy a romák nagyon is akarnak dolgozni, és az adatokon kívül mindezt az is bizonyítja, hogy ők is végzik el a legrosszabb és legrosszabbul fizetett munkákat. A 2010-es adatok szerint bevételeinek 50-60%-ától elesik az, aki munkáját elveszítve segélyezett lesz. Messing kiemelte, hogy azóta – a jóléti szolgáltatások drasztikus átalakítása miatt – még sokkal súlyosabb lett a helyzet.

A háztartás jövedelemvesztesége munkanélkülivé válás esetén négy háztartástípusra vetítve (%):

messing01

A szociális támogatások mértékének összehasonlítása (2010)
(4 szcenárió, 5 ország. 100% = háztartásban élő felnőttek minimálbért keresnek)

Messing Vera végül a közmunka hatásairól beszélt: szerinte a döntéshozók is tisztában vannak vele, hogy a közmunka nemcsak hatalmas teher a büdzsének (csak idén kb. 300 mrd Ft – a szerk.), és ezért elszívja a pénzt más beavatkozásoktól, de alkalmatlan arra, hogy bárkit is visszavezessen az elsődleges munkaerőpiacra.

messing02

Munkahely-létesítés (job creation) = közfoglalkoztatás.
Bár máshol is létezik, Magyarországon kiemelkedően nagy a szerepe és az erre költött összeg egyaránt (EUROSTAT 2011)

A magyar közmunka modell annyival is rosszabb a többinél, hogy kifejezetten bezárja az embereket ebbe a helyzetbe – folytatta Messing, ugyanis nemcsak elvonja az időt és a motivációt a „rendes” munkakereséstől, de óriási kockázatot vállal az, aki nem fogadja el, vagy kilépni próbál, mert akkor minden állami támogatástól elesik.

Az előadásokat követő kerekasztal résztvevői főként arról vitáztak, mennyire releváns, hogy a romák foglalkoztatásának növelését célzó programok direkt a romáknak szóljanak, vagy inkább a szegénység általános mutatóit (végzettség, területi hátrányok) vegyék alapul.

Zolnay János szociológus a nézőközönség soraiból felszólalva megkérdezte, hogy míg a közmunkában a képzett munkanélküliek már a legalacsonyabb statúszú állásokból is kiszorítják a képzetleneket, addig nem álkérdés-e az etnikai célzás felvetése? Ezzel nagyjából mindenki egyetértett, legalábbis a magyar közállapotok fényében.kozwork Azt ugyanakkor nagyon is fontosnak tartotta minden résztvevő, hogy az uniós intézményrendszer a romák helyzetét célzott programokkal is segítse.

sárközi

2 hozzászólás ehhez a cikkhez “Párhuzamos világegyetemek találkozása: romaprogram és közmunka”

  1. Kovács Lajos András szerint:

    Tisztelt Sajtóközpont!

    Számomra ebben a cikkben vannak kevéssé világos pontok, amiket megosztok az olvasókkal és Önökkel.

    Messing Vera állítja: “A déli, dél-nyugati országokban azok az ágazatok, amik képesek felszívni a képzetlenebb munkaerőt, erősebbek, de legalábbis léteznek, nálunk viszont régóta nem működik például az építőipar.” Én úgy hallottam, hogy éppen az előadásban többször idézett Spanyolországban okozza Európa talán legnagyobb munkanélküliségét az építőipar összeomlása, “nem működése”. Ha ez nem csak az én tévedésem, akkor érdemes lenne az összehasonlítás (léteznek – nem működik) forrását, alapját megismertetni velünk.

    Ellentmondást látok a következő állítás és a közölt statisztika között: “A 2010-es adatok szerint bevételeinek 50-60%-ától elesik az, aki …segélyezett lesz.” Első rápillantásra is látszik, hogy 60% os veszteség egyetlen csoportot sem ér, az “50-60” legfeljebb 40-45-re szelídül, ha figyelmesebben megnézzük a számokat. (Nem bírtam ki, hogy végül átlagot ne számoljak: 58,88 %, azaz veszteségben kifejezve 41,12%). Ráadásul látható, hogy Magyarország statisztikája a legjobb, a közölt volt szocialista országok között. A minimálbér 40%-a is szörnyű! Érdemes? Hitelesebb lesz a mondanivalónk, ha ezt “pumpáljuk”?
    Ha jól értem Zolnay János gondolatát: “a közmunkában a képzett munkanélküliek már a legalacsonyabb statúszú állásokból is kiszorítják a képzetleneket”, akkor van egy képzetlen réteg, amelynek módjában áll munkát keresni, mert itt nem áll fenn, hogy a közmunka, idézem Messinget, “elvonja az időt és a motivációt a „rendes” munkakereséstől”. Ez azt jelenti, hogy a legképzetlenebb réteg számára mégis jó lenne a közmunka, vagy azt, hogy ők legalább felszabadulnak alóla, és ez jó dolog? Bármelyik állítás is igaz, izgalmas lenne a jövőben részletesebben átgondolni, sőt, megvizsgálni. Ám így, a maga ellentmondásosságában a levegőben maradó kérdés számomra ismét nem a hitelességet növeli.

    Mindezek a pontatlanságok – úgy vélem – indulati elemek. Az indulat lehet jogos, de úgy vélem, hogy nem szerencsés egy tudományos megbeszélésen, különösen ott, ahol egyetértés van. Mert akkor nincs aki ellentmondjon, és végül egymást erősítve eltávolodhatunk a valóságtól.
    Észrevételeim mellett munkájuk iránti őszinte elismerésemet és tiszteletemet fejezem ki:

    Kovács Lajos András

  2. Kovács Lajos András szerint:

    Elnézést kérek!

    “A háztartás jövedelemvesztesége munkanélkülivé válás esetén négy háztartástípusra vetítve (%):” cimű statisztikát tévesen értelmeztem, így előző gondolatom erről tévedés!

    Kovács Lajos András


Hozzászólás

Videó