W3vina.COM Free Wordpress Themes Joomla Templates Best Wordpress Themes Premium Wordpress Themes Top Best Wordpress Themes 2012

Categorized | Dzsukel

Nemzetiségi iskolává alakul a szegregált egyházi iskola?

Jövő hét szerdára halasztotta a Kúria a nyíregyházi Sója Miklós Görögkatolikus Általános Iskola perében a határozathozatalt. A már jogerősen is elkülönített oktatásúnak minősített iskolai gyakorlatban az ítélet tétje, hogy indíthat-e jövőre első osztályt az egyházi fenntartó, azaz hova járnak majd a cigány gyerekek. A telep gondnoka szerint, ha másként nem, majd nemzetiségi iskolaként folytatja tevékenységét az intézmény.

nyiregy_iskola

Szociokulturális szolgáltató központ & iskola

A nyíregyházi Huszár-, más néven Guszev-telepen működő általános iskolát még 2007-ben zárta be az akkori fenntartó, engedve az iskolai elkülönítési jogesetekre specializálódott, és eddig minden perét megnyerő Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CfCf) nyomásának. A cigány telepen működő szegregált iskola a környékbeli cigány gyerekek gyűjtőhelye volt.

A nyíregyházi önkormányzat programot dolgozott ki a 2007-ben megszűnt Huszár telepi iskola hasznosítására, és „Huszárvár” néven szociokulturális szolgáltató központot alakított ki benne. Uniós és hazai forrásokból körülbelül 22 millió forintot fordítottak az épület rendbetételére. Az intézményben egyebek mellett könyvtár, tanoda, mosoda, római katolikus kápolna, és gyermekjóléti központ kapott helyet. A város akkor 60 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott arra, hogy szociális és gyermekjóléti szolgáltatásait, valamint civil szervezetek elhelyezését a bezárt iskola épületében biztosítsa.

2011 őszén felekezeti iskolaként újraindította az iskolát a Görögkatolikus Egyház Hajdúdorogi Egyházmegyéje a városi közgyűléssel egyetértésben. A város és az egyház megállapodása alapján az egyház öt évig térítésmentesen használhatja az oktatáshoz szükséges helyiségeket a Huszár telepen működő szociális szolgáltató központ felső szintjén.

A CFCF ekkor perbe fogta az iskolafenntartót, a Görögkatolikus Egyházat, illetve az önkormányzatot, majd annak jogutódját a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot is.

A gyerekek visszaterelése a telepi iskolába még az újranyitás előtt kezdődött. A városi iskolák, ahová a gyerekek a szegregált intézmény megszüntetése után jártak, jelentős távolságra vannak a teleptől. 2011 áprilisában az önkormányzat közgyűlése úgy döntött, hogy az új tanévtől nem járul hozzá a diákok helyi járatos buszbérletéhez. Ez pedig jelentős terhet jelentett a mélyszegénységben élő családoknak. A telepi iskola közelsége az érintett gyerekek lakóhelyéhez a perek során visszatérő indok volt az újranyitás mellett.

2014 februárjában a Nyíregyházi Törvényszéken született meg az elsőfokú ítélet, melynek indoklása szerint az önkormányzat azzal, hogy az iskola épületét ingyen a Görögkatolikus Egyháznak adta, továbbá pénzügyi támogatást is nyújtott, s mindezzel egyidejűleg megszüntette a telepi gyerekeket utaztató iskolabuszt, a cigány tanulókat jogellenesen elkülönítette. A bíróság a jogsértés abbahagyására kötelezte az alpereseket, amely a gyakorlatban azt jelenti, hogy az egyházi iskolában nem indítható újabb első osztály. Ez volt a mai döntés tétje.

A Debreceni Ítélőtábla 2014 november 6-án meghozott jogerős ítéletében helybenhagyta az elsőfokú határozatot és kimondta: az önkormányzat előidézte, a görögkatolikus egyház pedig jogellenesen fenntartotta a cigány gyerekek elkülönítését.

Az ítélőtábla döntését vitatva fordult az önkormányzat és az egyház a Kúriához, amely április 22-re halasztotta a határozathozatalt. Az egyház azt szeretné, hogy a Kúria függessze fel az ítélet végrehajtását. Az állami iskolákban viszont holnap és holnapután van beiratkozás, ezért egy az egyháznak kedvezőtlen döntés esetén a most be nem íratott gyerekek iskoláztatása is veszélybe kerülhet. Dr. Kegye Adél, a CfCf ügyvédje a mai tárgyaláson összegző beszédében felhívta a figyelmet, hogy a hatályos jogszabály alapján az egyházak sem szegregálhatnak.

Mások szerint a jogerősen elítélt iskola nem fog bezárni. Ádám Renáta helyi szülő ma a Kúria előtt a sajtónak nyilatkozva elmondta, hogy megtalálják a módját, hogy az iskolának ne kelljen bezárni a kapuit. Például nemzetiségi intézményként folytatnák. Ádám Renáta egyébként a Huszár-telep gondnoka a nyiregyhaza.hu szerint, aki a Hír Tv kamerája előtt egy integrációpárti szülő felvetéseire reagált ekképpen.

A CfCf facebook posztja szerint a bíróság ma a beiratkozási időszak ismeretében döntött úgy, hogy egy héttel később hoz ítéletet. A Tanács elnöke, Dr. Mészáros Mátyás a CFCF ügyvédjének azon kérdésére, hogy mit csináljanak a beiratkozás előtt álló szülők, annyit mondott: „Van egy jogerős ítélet”. Ez azt jelenti, hogy a Sója Miklós Iskola nem fogadhat el beiratkozást.

 

Egy hozzászólás érkezett ehhez a cikkhez “Nemzetiségi iskolává alakul a szegregált egyházi iskola?”

  1. […] iskola, amely a bíróság szerint jogellenesen, elkülönítve oktatta a cigány gyerekeket – írja a Roma Sajtóközpont. A huszár-telepi iskolát még 2007-ben zárták be először, miután az  Esélyt a Hátrányos […]


Videó

Roma Sajtóközpont a Facebookon