Ha körültekintően történik, a roma és nem roma tanulók együttnevelése úgy segíti a roma gyerekeket, hogy közben nem hátráltatja a középosztálybeli gyerekeket sem. Sőt toleranciára, együttműködésre nevel – állítja a Budapest Intézet elemzése, amely válasz mindazoknak, akik eleve elvetik az integráció hasznosságát.

Bár szavakban a kormány kiáll az együtt-tanulás gondolata mellett, a valóságban ennek ellenkezője történik: a törvényi előírások ellenére

egyetlen elkülönítő iskolát sem zártak be ott, ahol volna lehetőség az integrálásra.

A Kúria szerdán a szabad vallásgyakorlás jogára hivatkozva teret adott annak, hogy egy szegregáló iskolát fenntarthasson a görögkeleti egyház Nyíregyházán.

A Budapest Intézet elemzése elismeri, hogy a roma és nem roma gyerekek együttnevelésének egyik akadálya, hogy sokan attól tartanak: egy hátrányos helyzetű vagy cigány osztálytárs hátráltatná gyermekük előrehaladását. Csakhogy a különböző szociális hátterű és származású gyerekek különválasztása éppen hogy csökkentheti a hatékonyságot.

A legjobb példa erre Finnország: a PISA-mérések szerint a legkevésbé szelektív iskolarendszerrel rendelkezik, ugyanakkor a legjobb eredményeket a finn tanulók produkálják.

A Budapest Intézet az általános iskolák háromféle típusát különbözteti meg: az elsőben jók az eredmények, mert sok ugyan a hátrányos helyzetű tanuló, de a pedagógusok ismerik a megfelelő módszereket és megtalálják a módját a szülők bevonásának is. A másodikban is jók az eredmények, mert kevés a hátrányos helyzetű tanuló, és ha kell, a szülők különórákkal is pótolják a pedagógus esetleg gyengébb teljesítményét. A harmadikban rosszak az eredmények, mert sok a hátrányos helyzetű gyerek, a pedagógus felkészületlen, a szülők pedig ezt nem tudják kompenzálni. A teljes cikk itt olvasható.

Forrás: Népszabadság online