W3vina.COM Free Wordpress Themes Joomla Templates Best Wordpress Themes Premium Wordpress Themes Top Best Wordpress Themes 2012

Categorized | Csorel

Nagy magyar tehetetlenség [nol]

A Népszabadság Havas Gábor, Kertesi Gábor és Köllő János szakértőket kérdezte az Orbán-kormány oktatáspolitikájáról.

nmt_OMD_RS

Kinek mekkora felelőssége van abban, hogy az iskolai oktatás színvonala és a szegregáció mértéke a rendszerváltás után úgy alakult, ahogy?

kertesi

Kertesi Gábor

Kertesi Gábor: Ebben súlyos felelőssége van a középosztálynak, mert nem azt követelte, hogy reformokkal jobb iskolarendszert építsünk, hanem menekülő útvonalakat épített ki magának, ezzel az egyenlőtlenségek növelésének az élharcosa lett. A menekülőutak kiépültek a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok, az egyházi és az alapítványi iskolák révén. A középosztályt nem érdekelte, mi lesz a többiekkel. A magyar értelmiség hagyta, hogy az iskoláink átlagos színvonala egyáltalán ne javuljon, sőt még a színvonal romlását is eltűrte. Most pedig még rosszabb helyzetben vagyunk, mert olyan szemlélet kerekedett felül, amely éppen azt erősíti az iskolában, amitől el kellene szakadni. 2000-ben Németországban a PISA-sokk után a társadalom kiharcolt egy jelentős reformot. Lengyelország 1999-ben hajtott végre hatalmas fordulatot az iskolarendszerében, aminek most mutatkoznak meg az eredményei. A 2012. évi PISA-eredmények tükrében a leszakadásunk például Lengyelországhoz képest egészen drámai mértékű.

kollo

Köllő János

Köllő János: A magyar oktatáspolitika sohasem ismerte el, hogy nehéz helyzetből induló gyerekeket nehéz tanítani, s ezt kompenzálni is kell. Ezért a jobb tanárok a jobb iskolákba, a jobb helyzetű gyerekeknek jutottak, és fordítva.

Kertesi Gábor: A magyar felsőoktatásban, de legalábbis egy sor humántudományi területen nem zajlott le az a tisztulási folyamat, amelyre szükség lett volna. Nem történt áttörés a pedagógusképzésben, pedig ez az iskolarendszer megújításának a kulcsa. A pedagógusképzés lenne az a pont, ahol az új ismeretek, tapasztalatok, a korszerű tudás beáramolhatna hozzánk a nagyvilágból, és aztán tovább a közoktatásba. Erre minimális a fogadókészség.

Köllő János: A nagy magyar tehetetlenség legordítóbb példája, ami a pedagógus-bérrendszerrel történik. A közalkalmazotti bérpályát a kilencvenes évek elején életkor szerint egyenletes növekedésre állították be. A versenyszférában azonban a diplomások bére egészen másképp alakul, viszonylag alacsony szintről indulva meredeken emelkedik, majd csökken. Egy pályakezdő tanár bére is elmarad a versenyszféra pályakezdő diplomásainak béreitől több mint 30 százalékkal, de a lemaradás a negyvenéveseknél már 60 százalék fölé nő, ami természetesen nem segíti, hogy a legtehetségesebb tanárok a pályán maradjanak.

[…]

havasgabor

Havas Gábor

Kertesi Gábor: 2008-ban a Zöld Könyv teljes stábja megpróbálta meggyőzni a döntéshozókat arról, hogy a jó képességű fiatalok pegadóguspályára terelése érdekében elengedhetetlenül szükséges lenne a pályájuk első tíz-tizenöt évében járó pedagógusok béreinek jelentős emelése. Nem jártunk sikerrel.

Havas Gábor: Azzal érveltek, hogy bérfeszültséget teremtett volna az iskolákban.

Ónody-Molnár Dóra és Révész Sándor teljes interjúja itt olvasható.

Forrás: Népszabadság

Hozzászólás

Videó