W3vina.COM Free Wordpress Themes Joomla Templates Best Wordpress Themes Premium Wordpress Themes Top Best Wordpress Themes 2012

Categorized | Dzsukel

Miért jobb az érettségi, mint a szakmunkás bizonyítvány

A kormány középfokú oktatást és a szakképzést célzó átalakításai értelmetlenek, ráadásul pont a legszegényebbeknek ártanak, összességében pedig rontják az ország versenyképességét – állapítja meg tanulmányban a Magyar Tudományos Akadémia hét kutatója. Persze ők finomabban fogalmaznak. Elemzésükben szerintük semmi új vagy meglepő nincs, annál azonban fontosabb ügyről van szó, hogy magukban tartsák aggodalmaikat.

Az RSK igyekezett összefoglalni a legfontosabb összefüggéseket Hajdu Tamás, Hermann Zoltán, Horn Dániel, Kertesi Gábor, Kézdi Gábor, Köllő János és Varga Júlia írásából.

  • A fizikai dolgozók is többet keresnek, ha érettségiztek

  • Az érettségizettek magasabb bére pont azokban a szakmákban jelentkezik, ahol a kormányzat leépítené az érettségit adó képzést

  • A szakmák gyors változása nagy alkalmazkodási képességet kíván, ezt meg éppen a szakiskolában nem tanulják meg a tanulók

  • A gimnáziumot végzettek és a bölcsészek nem nagyobb arányban munkanélküliek, mint például a mérnökök

  • Az ugyanolyan képességű, de szegényebb gyerekek ma is sokkal kisebb eséllyel szereznek érettségit vagy diplomát, mint tehetősebb társaik. Ez fokozódni fog az intézkedések miatt.

A kormányzat évek óta azt üzeni, és az oktatáspolitikát is annak a téveszmének rendeli alá, hogy Magyarországon túl nagy az egyetemet és főiskolát végzettek aránya, és ezzel egyidejűleg kevés a jó szakmunkás szakember. A tervek és az intézkedések az érettségi helyek és a diplomás férőhelyek csökkentésére és a szakiskolai képzés növelésére irányulnak – és ez utóbbi képzésben a közismereti tárgyak (matematika, irodalom, nyelv, stb.) brutális visszaszorítására: ma heti egy órában tanítják ezeket a tárgyakat a szakmunkás tanulóknak.

threewisemonkeys

MUNKANÉLKÜLISÉG KOCKÁZATA

A munkaerőpiacon az érettségivel rendelkezők sikeresebbek, lényegesen kisebb mértékben vannak kitéve a munkanélküliség veszélyének, mint a szakiskolát végzettek. A 30-34 évesek körében a munkanélküliségi arány 35 – 40 százalékkal alacsonyabb, ha érettségit szereztek. Mindez ráadásul a fizikai munkásokra is igaz.

Munkapiaci áramlások, gereblyézés és a 2008 végén kibonta

A csak szakiskolát végzettek nagyobb arányban lesznek munkanélküliek

KERESET

A szakközépiskolát végzettek 25 százalékkal többet keresnek, mint a szakiskolából kikerülők. Ráadásul az érettségizettek bérelőnye éppen azokban a klasszikus ipari és szolgáltató foglalkozásokban a legmagasabb (lakatosok, forgácsolók, hegesztők,ipari és építőipari szerelők), ahol a kormányzati elképzelések szerint különösképpen nincs szükség érettségire.

ALKALMAZHATÓ TUDÁS

A szakiskolában tanulókat nem készítik fel arra, hogy tudásukat folyamatosan igazítani tudják a változásokhoz, márpedig a szakmák gyorsan és jelentős mértékben változnak. Emiatt a szakiskolások tudása elavul, ez keresetükben is hamar jelentkezik, illetve állásvesztéssel is járhat.

Munkapiaci áramlások, gereblyézés és a 2008 végén kibonta

MAGYARORSZÁG VS. KÜLFÖLD

Munkapiaci áramlások, gereblyézés és a 2008 végén kibonta

KÜLÖNBSÉGEK A MAGYAR ÉS A DÁN SZAKKÉPZÉSBEN
Katt a nagy képért

Az általános készségek magasabb szintje az érettségivel is rendelkezők számára előnyt jelent a munkaerőpiacon. A tervezett magyarországi reformok a célként megjelölt duális képzés természetének teljes félreértéséről tanúskodnak. Azokban az észak- és nyugat-európai országokban, ahol sikeres duális rendszerek működnek, a tanulók megfelelő alapképzés után lépnek a szakképzésbe, majd a munkaerőpiacra. A dán szakmunkástanulók a képzési rendszerüknek köszönhetően magyaroknál sokkal jobban írnak, olvasnak és számolnak, sokkal nagyobb arányban végeznek bonyolult munkát. A kétharmaduk beszél angolul, míg a magyaroknak kevesebb, mint egy százaléka.

TÉVKÉPZETEK

Az érettségit adó középfokú oktatás visszaszorításával kapcsolatos elgondolásokat erőteljesen befolyásolja az a meggyőződés, hogy Magyarországon diplomás túlképzés van. Ezt az állítást a tények nem támasztják alá, sőt az európai uniós országokkal való összehasonlítás ennek az ellenkezőjét bizonyítja. Magyarországon a diplomások aránya mindegyik aktív korú korosztályban – a 25-34 évesek körében éppúgy, mint a 35-44 évesek vagy a 45-54 évesek körében – kisebb, mint az Európai Unió nagy részében. Még a legfiatalabb korosztály (a 25-34 évesek) esetében is az európai uniós értékek alsó harmadában vagyunk.

A gimnáziumok és szakközépiskolák számának csökkentése és a közismereti tananyag korlátozása mellett felhozott, sűrűn hangoztatott érv, hogy az általános képzés és az érettségi nagy tömegeket csábít felesleges, gazdasági szempontból haszontalan egyetemi és főiskolai szakok felvételére (ezért is kellene ezeket visszazorítani). Ennek az érvelésnek tipikus negatív hőse a gimnáziumban érettségizett, majd az egyetem után tartós munkanélkülivé váló bölcsész. A valóság ezzel szemben az, hogy a bölcsészek foglalkoztatása jelentéktelen mértékben marad el a mérnökökétől.

ESÉLYEGYENLŐSÉGI KILÁTÁSOK

Amíg a nyolcadikos tanulmányi teljesítményeket tekintve a középmezőnyben levő tanulók közül a szegény diákok 50 százalékos eséllyel szereznek érettségit, addig a hasonlóan teljesítő gazdag diákok 90 százalékos valószínűséggel jutnak érettségihez. És ez továbbra is igaz marad. Egy-egy korosztály feléről a 10, 12 vagy 14 éves kori teljesítménye (valamint a protekció, a pénz és a szerencse) alapján fog eldőlni, szerezhet-e teljes értékű diplomát. Előre látható, hogy a fokozódó szelekciós mechanizmus esetén számos, oda nem való diák fog bekerülni a felsőoktatásba, és számos arra érdemes gyerek fog kimaradni. A tervezett reformok a többre és jobbra törekvő családok százezreit fosztanák meg az anyagi boldogulás és a munkában való kiteljesedés lehetőségétől.

 ***

Persze vannak dolgok, amelyek nem magyarázhatók az érettségi vagy a diploma meglétével. A poszt írása közben ért bennünket a hír, hogy a kormány jelentős szennyezést okozó termék- és anyagáramok” kategóriába sorolta a napelemet, ezért környezetvédelmi termékdíjat vetettek ki rá, melynek mértéke magasabb, mint például az akkumulátoroké. De ez is csak azt bizonyítja, hogy az alkalmazható tudásra igen nagy szüksége van ennek az országnak!

A szerzők a tanulmány végén azt is leírják, milyen utat kellene választani Magyarországnak. Olvassa el a tízoldalas elemzést ide kattintva.

Az RTL Klub videója:

 

kapcsolódó cikkek:

Orbán a szakképzést erőlteti, de nem jut ösztöndíjakra

[Varga Attila] Szabaddá válásom története

[Varga Attila] Közös ország, közös iskola

Együtt jobb!

 

Comments are closed.

Videó