W3vina.COM Free Wordpress Themes Joomla Templates Best Wordpress Themes Premium Wordpress Themes Top Best Wordpress Themes 2012

Categorized | Dzsukel, Prikezsia

Mégis törvényes lesz az iskolai szegregáció vallási alapon?

Bár a kormány tavaly „rosszindulatú és alaptalan híresztelésnek” nevezte a jogvédők aggodalmait, most mégis törvényesítené az iskolai elkülönítést. “Jelen kérelem aláírásával hozzájárulok a gyermekem elkülönült iskolai neveléséhez-oktatásához.” – Így kell majd a szülőnek igényelnie gyermeke szegregálását a Kormány legújabb rendelettervezete szerint.

bz_rom_hol

Tavaly adtunk hírt arról, hogy egy az oktatásért felelős miniszter nevéhez fűződő törvénymódosítás lehetővé tenné a az iskolai elkülönítést. A kormány ezt először tagadta, sőt, a 2014. december 10-i közleménye „rosszindulatú és alaptalan híresztelésnek” nevezi a jogvédők aggodalmait, miszerint a törvénymódosítási javaslat a szegregáció legalizálásának ágyazna meg.

Az RSK birtokába került tervezet igazolja a jogvédők korábbi félelmeit

A jogvédők korábban azt sérelmezték, hogy a kormány olyan lépésre készül, ami lehetőséget ad majd a gyerekek igény szerinti csoportba sorolására, hiszen arra hatalmazza fel a minisztert*, hogy rendeletben vonjon ki oktatási intézményeket a szegregáció tilalma alól. A felhatalmazás végül be is került a köznevelési törvénybe. (94. § (4) bekezdés z) pont)

(*tévesen írtuk, valójában a kormányt hatalmazza fel a rendelkezés)

A rendeletalkotás hónapok óta folyik, az RSK birtokába került tervezet igazolja a jogvédők korábbi félelmeit. Balog Zoltán rendeletterve lehetővé teszi a “vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló, továbbá nemzetiségi […] osztályok vagy csoportok kialakítását indokoló – iskolai nevelés-oktatás” megszervezését.

A tervezet osztályszinten is lehetővé teszi az elkülönítést, amit ráadásul a szülőknek kell kérelmezniük a jogszabály mellékletét képező formanyomtatványon. Hogy ezt mennyire nem lesz nehéz elérni a kiszolgáltatott szülők esetében, azt a nyíregyházi telepi iskola ügyében hozott Kúria ítélet bizonyítja. A szegregáció felszámolását előíró első- és másodfokú ítéletet megsemmisítő Kúria szerint a gyerekek valláshoz fűződő joga felülírja a szegregáció tilalmát. (A beíratott tizenöt első osztályos gyerek közül egyébként mindössze két gyerek szülei jelezték, hogy görögkatolikus vallásúak.)

A mostani rendelettervezet, ha hatályba lép, útmutatóul szolgál majd az egyházaknak (és a nemzetiségi alapon szervezett oktatást biztosító intézményeknek), hogy miként tudják elkerülni a pereskedést. Hiszen a rendelet alapján megszervezett iskolai csoportok ezentúl nem számítanak szegregáltnak. (Nemzetiségi alapon egyébként eddig se volt nehéz legálisan elkülöníteni, ha nyolc szülő kérvényezte azt.)

Az EU diszkriminációellenes jogszabályainak megsértése miatt kötelezettségszegési eljárás is indulhat Magyarország ellen,  hiszen az Európai Bizottság egyre keményebb álláspontot képvisel a romákat diszkrimináló tagállamokkal szemben. Csehország után nemrégiben Szlovákia ellen is eljárás indult  – mindkét esetben az iskolai elkülönítés miatt.

Információink szerint a kormányrendelet-tervezet a következő hetekben kerül ki “társadalmi véleményeztetésre”.

Megkértük az iskolai elkülönítések elleni jogi fellépésekre szakosodott Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) jogászát, dr. Kegye Adélt, mondjon véleményt a tervezetről:

A jogszabálytervezet összemossa a felekezeti és nemzetiségi oktatást, nem csak a nemzetiségi intézmények nyújthatnak külön oktatást, hanem az egyháziak is nemzetiségi alapon, ez például teljesen megfelel az elhíresült nyíregyházi iskola igényeinek, s ez a megközelítés álláspontom szerint továbbra is ellentétes a Faji Egyenlőségi Irányelvvel.

A legfelháborítóbb, hogy a rendelet alapján a jövőben elkülönített gyerekeket nyíltan más “pedagógiai elvek” mentén fogják oktatni, és másként lesznek értékelve is – tehát a kormány őszintén vállalja, hogy nem is várja el az azonos minőségű, tartalmú oktatást az érintett gyerekek esetében.

A törvényhozó teljesen indokolatlanul feltételezi, hogy ezek az elkülönített osztályok esélyteremtésre alkalmasak, nem is derül ki, hogy az ún. „hátránykompenzálás” miről szól pontosan.

A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy a törvényhozó semmilyen tartalmi feltételt nem támaszt az elkülönített oktatással szemben. Az eddigi bírói gyakorlat szerint ugyanis az elkülönített nemzetiségi oktatás is csak akkor volt jogszerű, ha az elkülönítés a nemzetiségi oktatás tartalma (nyelve) miatt ténylegesen indokolt volt, és nem lehetett volna integrált körülmények között biztosítani. A jelenlegi terv a korábbi bírói (Legfelsőbb bírósági) gyakorlatot is annullálja.

kapcsolódó:

Szabad a vallásgyakorlás, szabad a szegregáció

A szegregáció melegágya: roma nemzetiségi iskolák

Jogi nonszensz, amit a kormány akar

Civilek Balog ellen

Ne engedjétek hozzám a gyerekeket

 

Egy hozzászólás érkezett ehhez a cikkhez “Mégis törvényes lesz az iskolai szegregáció vallási alapon?”

  1. […] A rendelettervezete lehetővé teszi a “vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló, továbbá nemzetiségi […] osztályok vagy csoportok kialakítását indokoló – iskolai nevelés-oktatás” megszervezését, osztályszinten is lehetővé teszi az elkülönítést, amit a szülőknek kell kérelmezniük a jogszabály mellékletét képező formanyomtatványon – írták. […]


Videó

Roma Sajtóközpont a Facebookon