W3vina.COM Free Wordpress Themes Joomla Templates Best Wordpress Themes Premium Wordpress Themes Top Best Wordpress Themes 2012

Categorized | Csorel, Prikezsia

Magyarország kettészakad és lecsúszik [nol]

Az évismétlők aránya 2011 és 2013 között 14-ről 16 százalékra nőtt. Egy százalékról hatra emelkedett azoknak a gyerekeknek az aránya, akik 15–17 éves korukban nem tanultak és nem is dolgoztak. A korai iskolaelhagyók aránya a 2011-es 21-ről 31 százalék lett – íme, egy kistérség friss adatai ma, Magyarországon. Ónody-Molnár Dóra (Népszabadság) Ferge Zsuzsa és Bass László szociológusokkal beszélgetett.

szegenyseg

– Szinte közhelyes rákérdezni, de van bármilyen arra utaló jel a jövedelmi viszonyok alakulásában, a foglalkoztatásban, a szegénység terén, hogy Magyarország jobban teljesítene?

Ferge Zsuzsa: Az ellenkezőjére sok van. Amire kérdez: egy területen, a foglalkoztatásban vannak felületi javulásra utaló adatok. Szinte minden más adat – jövedelem, nélkülözés, gyereknyomor, bizalom – rosszabb, mint 2007-ben és mint 2010-ben volt, az ország pedig tovább csúszott lefelé az európai rangsorban.

2010-ben Orbán Viktor nehéz helyzetet örökölt a válság után. Hogyan kezelte ezt a miniszterelnök? Összehasonlítva a többi uniós országgal, miként próbálta a válság hatásait enyhíteni?

ferge

Ferge Zsuzsa
Fotó: M. Schmidt János – NOL

F. Zs.: Követte és keményítette az addig is folytatott költségvetési megszorító politikát. Orbán Viktor azonban másoktól eltérően ott szorított, ahol az a legsúlyosabb károkat okozta, és ott volt bőkezű, ahol arra semmi szükség nem volt. Ezért is folytatódott az ország szétszakadása. Másutt megpróbálták igazságosabbá tenni az adózást, kihasználva a progresszív adó előnyeit. Mi a legrosszabb pillanatban követtük az egykulcsos adóval Európa keleti térfelét. 2011-től úgy 500 milliárdot adományozott a kormány a felső 10-20 százaléknak, és ennyivel terhelte meg az ország szegényebb felét, különösen a legvédtelenebbeket. Még Kelet-Európában is mi vagyunk szinte az egyetlenek, ahol a válság mélypontján csökkentették a munkanélküli-segélyt (9-ről 3 hónapra), ahol a közmunkásbérrel a minimumbér alá mentek, ahol a családi segélyt teljesen megszüntették, és az egyéni segélyeket a létminimum fele alá csökkentették, és ahol a legkisebb keresetűek, a közmunkások is, a legelső fillértől keresetük 35 százalékát adóban és járulékban az államnak adományozzák.

Mi ennek a következménye a jövedelmekben?

– F. Zs.: 2010 és 2013 között a reálbér valamit nőtt, azonban az egy főre jutó reáljövedelem, az általános vásárlóerő 3,5 százalékkal csökkent. A csökkenés a legszegényebb kétmilliónál a legnagyobb, 10 százalék körüli. Az alsó egymilliónak 2010-ben 25 ezer forint jövedelme volt, most vásárlóértéken számolva 22 ezer. Ha valamivel kevesebbet is, minden középosztályi csoport vesztett. Csak a leggazdagabb egymilliónak sikerült a korábbinál többet kivennie az összjövedelemből. A csúszás általános, a javulás ritka. Ónody-Molnár Dóra cikke itt folytatódik.

Forrás: Népszabadság online

Hozzászólás

Videó