W3vina.COM Free Wordpress Themes Joomla Templates Best Wordpress Themes Premium Wordpress Themes Top Best Wordpress Themes 2012

Categorized | Dzsukel

Kötelezettségszegési eljárás indul Magyarország ellen az iskolai elkülönítés miatt

Kötelezettségszegési eljárás indul Magyarország ellen az EU diszkriminációellenes jogszabályainak megsértése miatt a Bizottság csütörtöki döntése alapján. A régióban Csehország és Szlovákia után hazánk a harmadik tagállam, ami ellen a roma gyerekek iskolai elkülönítése miatt indítanak eljárást.

balog_zoltan

Fotó: balogzoltan.fidesz.hu

Kötelezettségszegési eljárást akkor indít a Bizottság, ha egy tagállam nem tesz eleget a közösen vállalt (EU-s) jogszabályoknak. Brüsszel elsősorban azt a – civil szervezetek széleskörű tiltakozását kiváltó – köznevelési törvénymódosítást kifogásolja, amely lényegében felhatalmazást ad a roma gyerekek elkülönítésére.

A törvénymódosításhoz kapcsolódó rendeletterv szerint, ha a szülő kérelmezné gyermeke vallási vagy nemzetiségi oktatását, az nem minősülne szegregációnak, akkor sem, ha kizárólag roma (és szegény) gyerekek járnak az intézménybe.

Mint például az elhíresült nyíregyházi cigánytelepi szegregált iskola esetében, ahol a bíróság megállapította az elkülönítést, de a legfelsőbb bíróság, azaz a Kúria – első- és másodfokkal részben ellentétes – döntése szerint az elkülönítés a gyerekek vallásgyakorlásának szabadsága miatt indokolt, holott mindössze két gyerek szülei jelezték, hogy vallásosak. A Kúria indoklásában az esélyegyenlőségi törvényre hivatkozott, amelynek 28. paragrafusával a Bizottságnak szintén gondja van: álláspontjuk szerint az sérti a faji irányelvet. Ráadásul pont ez alapján készült az eljárás fókuszában szereplő köznevelési törvény módosítása.

Információnk szerint Brüsszel a területért felelős Balog miniszterrel már korábban közölte a kötelezettségszerzési eljárás megindításának tényét, csak az időpont volt kérdéses. Ezt erősíti meg a Népszabadság tavalyi cikke is, mely szerint az iskolai elkülönítés mellett a miskolci számozott utcák ügye is foglalkoztatja az EU-t.

A köznevelési törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet egyébként a mai napig nem lépett hatályba, de a két kifogásolt törvény a Bizottság szerint lehetővé teszi az iskolai elkülönítést, és ez az, ami nincs összhangban az eu-s szabályozással és értékekkel.

Az eljárás megindítása jelzi: az Unió tisztában van a hazai gyakorlattal, és az elvi lehetőséget is szankcionálni kívánja. Azt egyébként itthon is kevesen tagadják, hogy a magyar közoktatásban létező gyakorlat az elkülönítés: úgy tudjuk, Brüsszel már tavaly kapcsolatba lépett a magyar kormánnyal, amely azon az állásponton volt, hogy nincs ok az eljárásra, mert a kormány elkötelezett a szegregáció elleni küzdelemre.

Ez az úgynevezett „strukturált párbeszéd” (uniós zsargonban: pilot) arra irányult, hogy feltárja, vajon végrehajtja-e az unió faji egyenlőségről szóló irányelvét a romák oktatása, illetve lakhatása terén Magyarország.

Forrásaink szerint nem csak ez akaszthatta meg a már említett rendelet hatályba lépését, az egyházak is ellenálltak, mert az új szabályozás jelentős pluszterheket rótt volna rájuk: szülői fórumok szervezése, nyilatkoztatás, adattárolás, stb.

Ahogy a cseheknél és a szlovákoknál, Magyarországon is régi probléma, hogy az iskolák szélsőségesen polarizálódtak a gyerekek, illetve szüleik gazdasági helyzete alapján. Magyarán a tehetősebbek és a szegények gyerekei külön-külön intézményekbe járnak. Ezt az elkülönítést az egyházi és magániskolák folyamatos térnyerése fokozta. Mindez nemcsak jogilag (vagy morálisan) kifogásolható, és nemcsak az érintett gyerekeknek okoz kárt, de hazai és nemzetközi kutatások szerint az adott ország versenyképességét is súlyosan hátráltatja.

Az iskolák 2012-es államosítása óta rengeteg intézmény került az egyházak fenntartásába, számuk két tanév alatt, 2014-re másfélszeresére nőtt. Korábban szinte kizárólag az elit gyűjtőhelyeként működtek az egyházi intézmények, zömében most sincs ez másképp, de közben megjelentek azok az egyházi fenntartású intézmények is, amelyek csaknem kizárólag roma és szegény gyerekeket oktatnak. Az egyik leghíresebb a már említett nyíregyházi Guszev-telepi iskola, amelyet a görögkatolikus egyház indított egy korábban épp a szegregáció miatt felszámolt iskola helyén. Információink szerint a Bizottság döntésében ennek az iskolának az ügye nagy szerepet játszott.

Magyarországon szinte minden iskolai elkülönítés miatti perben a gyerekek képviselőjének adott igazat a bíróság, a kormánynak ezért is nyomós oka van rá, hogy bebiztosítsa magát, illetve az egyházakat, hogy az iskolai elkülönítésért ne lehessen perelni. Az iskolai elkülönítési ügyekben fő szerepet játszó Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítványnak (CFCF) a már említett nyíregyházi görögkatolikus iskola volt az egyetlen esete, amit elveszített. Daróczi Gábor, a szervezet vezetője az RSK-nak elmondta: a Bizottság döntése elégtételt jelent számukra, bebizonyosodott hogy ebben az ügyben is igazuk volt.

Bár a hivatalos kormányzati kommunikáció rendre a szegregáció ellen foglal állást, és gyakran emlegeti büszkén a 2011 júniusában, Magyarország uniós elnöksége idején jóváhagyott EU-s romaügyi keretstratégiát, a jelek szerint az EU nem a kinyilatkoztatásokat, hanem a gyakorlatot értékeli.

Bármi is lesz az eljárás végkifejlete, az biztos, hogy közvetlen hatása lesz az EU-s források felhasználására. A romák számára már az is nagy nyereség az lesz, ha a mostani gyakorlattal szemben azokat majd nem lehet az elkülönítés fenntartására használni.

Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány reakciója a Bizottság eljárására és a magyar kormány ezzel kapcsolatos álláspontjára

Kapcsolódó cikkek:

Szabad iskolaválasztás – ha van, aki kiharcolja

Kötelezettségszegési eljárást indít az EU a roma gyerekek elkülönítése miatt

Vallási köntösbe bújtatná a cigány tanulók elkülönítését az állam

Olyan rendelet jön, ami alapján a cigány gyerekek többségét el lehet majd különíteni az iskolákban

 

Comments are closed.

Videó