W3vina.COM Free Wordpress Themes Joomla Templates Best Wordpress Themes Premium Wordpress Themes Top Best Wordpress Themes 2012

Categorized | Dzsanel, Prikezsia

Két sors

1944-augusztus 2-án egyetlen éjszaka alatt számolták fel az auschwitzi cigány tábort: azon az éjjelen mintegy 4000 cigányt, köztük nőket és gyerekeket küldtek a gázkamrákba. Ezen a napon emlékezik a világ a pharrajimos, a roma holokauszt áldozataira.

Molnár István Gábor újpesti fotós, helytörténet-kutató gyűjtéséből adunk közre két történetet.

Dráfi József

Dráfi József 1928. május 6-án született Újpesten. Édesapja, Dráfi Gergely szegkovács, édesanyja, Dráfi Gergelyné Ilona zöldség-gyümölcs kiskereskedő. Szüleivel és húgával, Annával az UTE Stadion és Baross utca között a Don Bosco (ma Sörétgyár) utca 6. számú házban éltek. József az Attila utcai elemi iskolát végezte el. Ismerősei rendkívül szerény, de annál szorgalmasabb gyermeknek ismerték, akinek tehetsége és ereje volt a fizikailag megterhelő kovácsoláshoz. Nem volt balog, azaz balkezes, amely problémát jelenthetett volna, ahogy mondják: „Kiüti a szívét, aki balkézzel üti a vasat!” Édesapja hegedülni is elvitte, és ahogy kiderült tehetsége, vett neki egy hangszert is: „majd eldönti, melyiket választja”.

9176_9063_Drafi_Jozsef1+

Dráfi József

1944. szeptember 17.-én édesanyjával együtt rokonlátogatóba indult Érsekújvárra, hogy felkeressék az unokatestvéreket. Szokás volt az évente legalább egyszeri utazás. Ha nem ők, akkor az érsekújváriak jöttek, általában vonattal. November 8-án visszaindultak Újpestre. A Nyugati pályaudvaron, mint „cigány származású egyént” letartóztatta a rendőrség. Édesanyja számára ismeretlen helyre hurcolták. 45 évig nem tudta a családja, hogy mi lett vele. A Nemzetközi Vöröskereszt kereső szolgálatának bevonásával derült ki, hogy Dráfi 1944. november 14-én a hírhedt dachau-i koncentrációs táborban volt, ahonnan november 28-án továbbszállították Ravensbrückbe. Ő volt a 12587-es számú fogoly. 1945. április 20-án, a haláltábor szovjet felszabadítása előtt tíz nappal a már munkára képtelen tizenhét éves fiút az SS őrség agyonverte. Tábori kartonjára felvezették: szegkovács.

Az Újpestre betelepülő – a cigányságon belül az úgynevezett kárpáti cigányok csoportjába tartozó – családok többsége a felvidékről, Érsekújvárról, Surányból, Farkasdról, Nyitráról (ma Szlovákia) és környékéről érkezik a fiatal településre. Érsekújváron és Újpesten száz-százötven év múltán is ugyanazon családnevek fordulnak elő: Dráfi, Patkó, Balogh, Lakatos, Horváth, melyekből több család a mai napig ápolja rokoni kapcsolatait. Újpest egyik legrégebbi piacos dinasztiája a Dráfi család. Az első cigány családok egyikeként telepedtek le, Érsekújváron maradt rokonaik közül szegkovácsok, többen zenészek voltak.

Patkó István

Huszonegy gyermek született Patkó Péter és Kolompár Júlia házasságából. Az első újpesti muzsikus és szegkovács házasság bőséges gyermekáldásából tizenhat megérte a felnőttkort. A fiúkból majdnem mindenki szegkovács lett. A kenyér igen sokfelé oszlott, ezért a fiúknak hamar meg kellett jelenniük a műhelyben. Szorgalmasan ütötték a vasat az újpesti bőr- és faiparnak. Olyan speciális szegeket, csavarokat készítettek, amelyekre kevés darabszámban volt csak szükség, és az iparnak nem érte meg gépsort állítani a termelésére.

1++

Szegkovács munka közben
Patkó Lajos Pál (1909-1986)

A második világháború idején a népes Patkó családhoz öt behívó érkezett, az öt hadköteles testvérnek. Közülük Istvánnak, a legidősebbnek sürgönyözni kellett, mert épp Érsekújváron, feleségnézőben járt. Hamar jött a hír, hogy Istvánt összeszedték, és az érsekújvári cigányokkal együtt munkatáborba szállították. A sebtében készült levél végén egy mondat volt: „Ne aggódjon drága anyukám, nemsokára otthon leszek!” A mama reménykedett: az én fiam tud dolgozni, biztosan meg vannak vele elégedve. Meg hogy a fia római katolikus, és úgy tudja, hogy csak a zsidókat viszik. Voltak szomszédasszonyok, akik összecsapták a kezüket és jajgattak. Voltak ismerősök, akik nyugtatták Patkónét, hogy jobb, mint a front! A négy fiú István nélkül bevonult, hogy a németek oldalán áldozzák akár az életüket is.

Pár hónap múltán értesítést kapott a család: Horthy kormányzó kitünteti a Budai Várban Patkónét, amiért négy fiút adott a magyar haderőnek! De nagy dolog! Óriási, még ilyet! Magához a kormányzóhoz megy Patkóné! – terjedt a hír a cigányok között. Volt, aki tudni vélte, hogy pénzt is kap. Az asszony többször eltervezte, mit és hogyan fog mondani a főméltóságos úrnak. Esedezve kéri majd, nézzen utána elsőszülött fiának. Nem, inkább határozottan. De azt mégsem… Felment hát a Budai Várba, és a díszünnepségen beállt a hosszú sorba, ami előtt elhalad a kormányzó és kiosztja a kitüntetéseket.

Órás késéssel ugyan, de elkezdődött az ünnepség. Pirospozsgás sváb asszonyok, magyarok, mindenféle népek álltak a hideg szélben, vártak. Ő jól megfázott a kölcsönkért ruhában.  Horthy körül népes kíséret, testőrség. Sorba adja át a plecsniket, fehér kesztyűben kezet nyújt, az asszonyok hajlongnak. Patkóné is sorra kerül. Mondaná a magáét, nyitja a száját, de a kormányzó mögött álló katona összeráncolja a szemöldökét, mordul egyet. Szegény asszonynak nem jön ki hang az ajkán. Horthy mosolyog, és rögtön továbblép. Újpesten aztán többször elmeséli a történetet Patkóné, megjegyzi, hogy nem is olyan magas a kormányzó, mint a fényképeken, de szép a ruhája. A család az ezüstszínű medalionnak a vitrinben találta meg a helyét. Patkóék otthonát pár napig nevezetességként látogatták az ismerősök, csodálkoztak a vitrin előtt, megittak egy cikóriát, beszélgettek.

A háborúnak vége lett, a négy testvér épségben hazajött, de érkezett egy levél is: Patkó István a dachaui táborban, közvetlenül a felszabadulás előtt, az elégtelen táplálás következtében elhalálozott. Égetéssel tömegsírba került, ezért maradványait kiadni nem tudják. A mama többet nem nézett a kitüntetésre, később a vitrinből valaki ellopta.

Molnár István Gábor

Comments are closed.

Videó