W3vina.COM Free Wordpress Themes Joomla Templates Best Wordpress Themes Premium Wordpress Themes Top Best Wordpress Themes 2012

Categorized | Dzsukel, Sukár

Hazát és szerelmet keresek – Farkas Dénes önálló estje

Édesapja, Osztojkán Béla verseiből összeállított önálló esttel áll színpadra Farkas Dénes, a Nemzeti Színház színésze.

farkas_denes_by_eori_szabo_zsolt

Farkas Dénes
Fotó: Eöri Szabó Zsolt

Farkas Dénes 2010-ben végzett a Színház – és Filmművészeti Egyetemen, azóta a Nemzeti Színházban játszik. Volt már Puck a Szentivánéji álomban, Trepljov a Sirályban, Bernardo a Hamletben, Tiborc a Bánk bán rendhagyó, fiataloknak szóló előadásában.

Most Édesapja, Osztojkán-Farkas Béla verseit viszi színpadra saját rendezésében. A bemutató december 11-én lesz, de erre már elfogytak a jegyek. További előadások december 12, 13, 29, január 15, 24. a Nemzeti Színházban.

Osztojkán Béla

osztojkanbelaCsenger, 1948. február 8. – Budapest, 2008. június 22. magyarországi roma költő, író, politikus. 1966-1976 között a Ganz-MÁVAG-ban esztergályos, marós volt, majd 1977-től szabadfoglalkozású íróként tevékenykedett, emellett újságíróként is publikált.

Aktív közéleti szereplő volt, a roma civil önszerveződés egyik markáns képviselője. 1989-ben megalapította a Phralipe Független Cigány Szervezetet, amelynek elnöke lett, majd a Magyarországi Roma Parlament szóvivője, később főtitkára lett. Alapító főszerkesztője volt a Világunk, az Amaro Drom és a Phralipe című lapnak, amelyekbe haláláig rendszeresen publikált.

Művei

Halak a fekete citerában (versek, 1981)
Hóesés hűségben (versek, 1983)
Nincs itthon az Isten (elbeszélések, 1985)
Átyin Jóskának nincs, aki megfizessen (regény, 1997)
Bölcsek napkeletről (színpadi meseköltemény, 1998)

“A Csenger-környéki, elveszett tájban elveszett életet élő szegényemberek voltak hősei a történeteinek. Akkoriban alakulgatott néhány villámlóan tehetséges kollégánk tolla alatt a „posztmodern”. Osztojkán mégis történeteket írt, noha született költő volt, fésületlen, vad képekkel tele. Versművészete nem robbant akkorát, mint a néhány évvel korábban, üstökösként felragyogó Bari Karcsié, de erős poéta-tehetsége sokakat lenyűgözött. Prózái nagyobb feltűnést keltettek, sokan rokonítottuk az ő elbeszélő művészetét a „mágikus realizmus” akkoriban megkoronázott királya, Gabriel Marquez csodavilágával. Osztojkán a szegénység felfoghatatlanul mély bugyraiból keveredett elő – s maradt mindvégig otthontalanul idegen a fővárosban.” (Horváth Péter)

 

Comments are closed.

Videó

Roma Sajtóközpont a Facebookon