W3vina.COM Free Wordpress Themes Joomla Templates Best Wordpress Themes Premium Wordpress Themes Top Best Wordpress Themes 2012

Categorized | Csorel, Dzsukel

Ha a járdán sétálsz, az a baj [Magyar Narancs]

Tengernyi bírság és börtön szabálysértésért – Egyeseket több tízezer forintra bírságolhatnak olyan szabálysértésekért, amelyekért másokat sosem vonnak felelősségre. Aki nem tud fizetni, börtönbe is kerülhet. A szabálysértési törvény módosításáért évek óta küzdenek jogvédők.

birsagolas

Civil szervezetek, jogvédők és néhány ellenzéki politikus évek óta próbálja felhívni a figyelmet a 2012-ben életbe lépett új szabálysértési törvény abszurd elemeire. A kormány néhány kivételtől eltekintve rájuk sem hederít, így a „szabálysértésipar” tovább üzemel. A törvény ráadásul lehetőséget ad az eljáró hatóságnak arra, hogy mérlegeljen a bírság kiszabásakor, és így gyakran előfordulnak diszkriminatív döntések.

Most több szervezet újra elővette a témát: a Magyar Helsinki Bizottság, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, a Ro­ma Sajtóközpont (RSK), a Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesülete, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és az Utcajogász együtt indított több hónaposra tervezett médiakampányt a szerintük értelmetlen és pazarló szabálysértési jogszabályok megváltoztatásáért.

Mit gondol, mi történik, amikor ugyanazzal a biciklivel ugyanazok előtt a rendőrök előtt előbb nem cigány, majd cigány ember teker el?

A társadalmi veszélyességük alapján enyhébb mértékű jogellenes cselekményeket büntető szabálysértési előírásokat összefoglaló törvény olyan magatartásokat és élethelyzeteket is tilt, amelyekre a jog nem adhat megoldást: például a hajléktalanokat büntethetik azért, mert nincs otthonuk, vagy azért, mert közterületen kéregetnek.

A törvény megnevez olyan magatartásformákat is, amelyeket legitim tiltani és szankcionálni, azonban a jogszabályhalmaz aránytalanul súlyos büntetéseket helyez kilátásba. Nincs garancia arra sem, hogy a hatóságok azonos szempontokat mérlegelve alkalmazzák a szabályokat, és ne éljenek vissza a hatalmukkal. Vannak továbbá olyan jogintézmények (például a közérdekű munka), amelyek a szabályozás hibái miatt nem tudnak jól működni a gyakorlatban. Hihetetlen mennyiségű energiát és pénzt emészt fel a rendszer fenntartása, miközben a hatékonysága alacsony: például az elzárásnak semmilyen visszatartó ereje nincs akkor, amikor a hajléktalant tizedszer viszik a börtönbe, mert sosincs pénze kifizetni a rá kirótt bírságot.

Rászálltak a romákra?

„Évek óta járjuk az északkeleti országrészt, ahol egyértelműen tapasztaljuk, hogy a cigánytelepi romákat – elsősorban a kistelepüléseken, bár Miskolcon is történt ilyen – azzal is próbálják sakkban tartani a hatóságok, hogy apró, látszólag teljesen ártalmatlan dolgokért szabálysértési bírságokat szabnak ki rájuk. Olyanokért, amelyekért engem, szőke hajú és világos bőrű nőt szinte biztosan nem vennének elő” – nyilatkozott lapunknak Jovánovics Eszter. A TASZ romaprogramjának vezetője szerint a rendőrök sokszor a cigánytelepek szélén várják a gyalog vagy kerékpárral közlekedőket, és … A teljes cikk itt olvasható

Forrás: Magyar Narancs

A norma szorításában? – Központi utasítás, vagy egyéni akciók?

Több, a Magyar Narancsnak név nélkül nyilatkozó rendőr közül senki sem állította egyértelműen, hogy tömegével lennének olyan kollégáik, akik rászálltak a romákra, és rendszeresen értelmetlen bírságokkal sújtanák őket. Egy Heves megyei egyenruhás azt mesélte, hogy tudja, a kapitányságnál van olyan munkatársa, aki otthonosan mozog a Betyársereg köreiben, de ettől még nem bizonyítható, hogy „a cigányokra utaz­na”. Többen arra hívták fel a figyelmet, hogy általában tényleg történik valamilyen szabálysértés, így nehéz a bírságolás mögött rasszista szándékokat feltételezni. A főváros egyik elit környékén is
jár­őröző rendőr azt mesélte, hogy külön bírságolniuk nem kellett ugyan a cigányokat,
de „ha egy is megjelent a kerületben, már zavartuk is el”.

A rendőrök figyelmeztettek arra is, hogy számos, elsőre értelmetlennek és túlzónak tűnő büntetést azért róhatnak ki, mert bár sehol sincs kimondva, de a járőrökkel szemben van egy ilyen elvárás. „Konkrét darabszámot nyilvánvalóan nagyon ritkán adtak meg, de volt rá példa. A jelmondat a következő volt: Nincs statisztikai szemlélet, de ne krumplival gyertek be! A krumpli azt jelentette a beszámoltatásnál, hogy nem volt érdemi intézkedés, például helyszíni bírság és feljelentés” – mesélte az egyik rendőr. Társa is hasonlóról számolt be: egy nagyszabású országos ellenőrzési akció során – amikor a lakosság szubjektív biztonságérzetének a növelése volt a cél – furcsa utasítást kaptak. „Nekem a szubjektív biztonságérzet azt a rendőri munkát jelenti, amikor jelen vagyok, s az állampolgárok bizalommal fordulhatnak hozzám mint hivatásos személyhez. Ezen a napon, mivel elvileg nincs statisztikai szemlélet, a szabálytalankodókat szóbeli figyelmeztetésben részesítettem. A szolgálat végezte előtt beszámoltatott az akció parancsnoka, ekkor tudattam vele, hogy figyelmeztetések voltak, bírságot nem adtam, és feljelenteni sem jelentettem fel senkit. A parancsnok idegesen közölte velem rádión, hogy nem vonulhatunk be az objektumba, csak akkor, ha fejenként leadunk legalább két-két darab helyszíni bírságot.”

kapcsolódó:

Elhagyott zsebkendőért 150 ezer

Közlekedj okosan #1
Változatok
Romabicikli
Ezért kifizette
A zebra

 

Comments are closed.

Videó

Roma Sajtóközpont a Facebookon