W3vina.COM Free Wordpress Themes Joomla Templates Best Wordpress Themes Premium Wordpress Themes Top Best Wordpress Themes 2012

Categorized | Dzsukel

Európai Számvevőszék: az európai fejlesztési források nem javítottak a romák helyzetén

Néhány napon belül már a harmadik kritika hangzott el az EU tagállamok roma stratégiáját illetően. Az Európai Bizottság és a civil szervezetek után az Európai Számvevőszék is jelentést adott ki arról, hogy az uniós fejlesztési források hozzájárultak-e a romák társadalmi elfogadásához.

A számvevőszéki auditorok szerint

– az EU-s források nem járultak hozzá látványosan a romák társadalmi helyzetének javulásához

 

– többek között azért, mert a fejlesztési programokban sokáig nem volt prioritás a roma integráció kérdése

 

– a tagállamokban nincs politikai támogatása a romák esélynövelésének

 

– a szegregációval nagyon kevés tagállam foglalkozik, nincs szakpolitikai tervezés, a pénzeket rosszul használják fel

ECA_eu_szamvevoszek2

A 100 oldalas dokumentum többnyire óvatosan fogalmaz, de kiolvashatók belőle a kritikus észrevételek. Magyarországgal kapcsolatban az oktatás került górcső alá, s noha a vizsgálat idején még nem indult meg hazánk ellen a kötelezettségszegési eljárás, a dokumentum a gyerekek elkülönítésével kiemelten foglalkozik.

Igény sincs rá

Bár az Európai Bizottság (EB) folyamatosan arra ösztönzi a tagállamokat, hogy az uniós forrásokat használják az oktatási rendszerük hatékonyabbá tételére, és ezáltal biztosítsák a romák számára az egyenlő hozzáférést az oktatási rendszerhez, a számvevőszék szerint ez nem teljesült. A jelentés megállapítja, hogy a magyarországi EU-s fejlesztésekben ezek az intézkedések nem voltak kellően kidolgozva, ezért

a számvevőszéknek kétségei vannak afelől, hogy Magyarország a közösségi forrásokkal sikeresen tudja kezelni a szegregáció kérdését, amely továbbra is fennáll e tagállam oktatási rendszerében.

Az elkülönített oktatás felszámolását mérő mutató nem is szerepelt a programokban az utóbbi években, ebből adódóan nem is mérik ezt a hatást hazánkban. Arról sincs részletes leírás, hogy Magyarország milyen oktatási esélykiegyenlítő intézkedéseket szándékozik megvalósítani a 2014–2020-as programozási időszakban.

A számvevőszék szerint ez az oktatási egyenlőség megteremtéséhez való elkötelezettség hiányát mutatja.

A luxemburgi székhelyű számvevőszék a fejlesztésekre kapott EU-s források mellett a nemzeti roma stratégiákat is vizsgálta. Ezek kapcsán a jelentés megállapítja, hogy tagállamok meg sem határozták, milyen mértékű finanszírozásra van szükség a romák társadalmi befogadását célzó intézkedések megvalósításához. Sőt, az sem derül ki, hogy az ilyen intézkedésekhez állami költségvetésből, és az uniós forrásokból mekkora pénzösszegek állnak rendelkezésre.

A jelentés külön kiemeli, hogy a nemzeti romaintegrációs stratégiák a cigányellenességre mint a megkülönböztetés egyik formájára még említés szintjén sem utalnak, így nem csoda, ha tovább folytatódik, vagy erősödik az intézményes megkülönböztetés.

A civil – és különösen a roma közösségeket képviselő – szervezeteket a tagállamok gyakran kihagyták a fejlesztési célok meghatározásakor, illetve a romaintegrációs stratégiák kidolgozásakor, ami alapvető gátja az eredményességnek – mutat rá a dokumentum az egyeztetések hiányára.

A számvevőszék ajánlásokat is megfogalmazott, amelyekkel az uniós források felhasználását hatékonyabbá lehet tenni. Mindezeknek persze a Bizottság, illetve maguk a tagállamok tudnak csak érvényt szerezni, a számvevőszék pedig figyelemmel kíséri az ajánlások végrehajtását.

A jelentésben olvasható EB észrevételek leszögezik, hogy az EU-s források felhasználása során a jövőben erősebben számonkérik a tagállamokon az esélyegyenlőség érvényesülését, megerősítik az ellenőrzést.

Az EU-s forrásokat érintő jogszabályok lehetővé teszik, hogy a célok nem teljesülése esetén visszatartsák a kifizetéseket.

A számvevőszék jelentése egyébként már a harmadik a sorban, ami rövid időn belül bírálta a tagállamok roma stratégiáját. Az Európai Bizottság beszámolója szerint nem ért el átütő sikert az öt éve elfogadott Európai Roma Keretstratégia és számos területen fogalmaz meg tennivalót a tagállamok számára. Civilek pedig úgy látják, hogy egy tehénre többet költ az EU, mint egy cigány gyerekre.

kapcsolódó:

„A tehén többet ér” – Brüsszelben értékelték a nemzeti roma stratégiákat

Kötelezettségszegési eljárás indul Magyarország ellen az iskolai elkülönítés miatt

 

Comments are closed.

Videó

Roma Sajtóközpont a Facebookon