W3vina.COM Free Wordpress Themes Joomla Templates Best Wordpress Themes Premium Wordpress Themes Top Best Wordpress Themes 2012

Categorized | Csorel, Dzsanel

Észrevétlen rasszizmus [Új Apertúra]

Egy dolgozat ízű dolgozat, figyelemreméltó megállapításokkal: “A rasszista, kirekesztő nyelvezet annyira a mindennapi diskurzus része, hogy attól a legkevésbé cigány- vagy kisebbségellenes beszélő sem tudja függetleníteni magát.”

nomeansno

Az Index.hu A köcsögmentesítés védőburok címmel közölt rövid, 9 perces riportfilmet Cserdiről, ahol bemutatásra kerül a cserdi munkaprogram, de a központi tematika a „köcsögmentesítés” ötlete köré szerveződik. Bogdán László polgármester két szóval jellemzi a programot: „recept és diagnózis”, majd nem sokkal később megjegyzi: „Olaszliszka ha nem történik meg, nem vagyunk ma itt, ha Cozma-ügy nincs, nem vagyunk ma itt, ha a Bándy Kata-ügy nem történik, nem vagyunk itt”.Elmondása szerint tehát a bűnözés megelőzésére alapított programot éppen azok az esetek ihlették, amelyek roma elkövetőkhöz köthetők, és éppen ezek azok a bűncselekmények, amelyek kapcsán a legtöbbször napirendre került a szélsőjobboldalhoz és különböző rasszista sajtóorgánumokhoz köthető „cigánybűnözés” kifejezése.

Magyarán a „recept” saját ötlet, a „diagnózis” tekintetében azonban a falu vezetője cigány származása (és vitathatatlan jó szándéka) ellenére azonosul a bűnözési hajlandóságot kollektíven egy kisebbségi csoportra vetítő rasszista beszédmóddal. Bogdán további érvelése szerint „a cigányságon belül kialakult egy ilyenfajta gondolkodás, hogy azért nem olyan rossz dolog, hogy ha egy pasi börtönben volt”. Noha kétségtelen, hogy a szociális gettósodás olykor valóban a deviancia különböző formáinak preferálására sarkallja az érintetteket, akik egyfajta lázadásként a többség normáival szembefordulva, lázadnak egy olyan világrend ellen, amely őket kitaszította – mindez egy létező, érdekes és kutatható szociálpszichológiai jelenség. Nem tartom azonban szerencsésnek az olyan kijelentéseket, amelyek a cigányságot mint homogén közösséget írják le, és ruházzák fel bármifajta tulajdonsággal. Az Index anyaga a polgármester ezen nyilatkozatával a következőket sugallja: „az ország nagy részében ez a kijelentés megállja a helyét, Cserdi a köcsögmentesítésnek köszönhetően immáron a ritka kivételek egyike”.

Egy másik, az Origo.hu által készített riportanyagban Bogdán László a következőképpen érvel a „köcsögmentesítés” szükségessége mellett: „a Magyarországon élő cigányságnak akarom megüzenni, hogy muszáj megváltoznunk uraim, hát nem kellünk így az országnak”. E kijelentés a korábban idézett gondolatokhoz hasonlóan szintén felveti a homogenizáció problémáját, ugyanakkor dichotomizál is – a „cigányság” és „az ország” közé határt húz, mely azt jelenti: a romák nem integráns részei az országnak, így számukra az egyetlen járható út a többségnek való megfelelés. Természetesen Bogdán ezt a legkevésbé sem gondolja így, legtöbb nyilatkozatában arról beszél: célja, hogy bebizonyítsa, a cigányok fontos és hasznos tagjai a magyar társadalomnak. Az idézett kijelentés csupán egy példája annak, miként veszi át öntudatlanul is egy megkérdőjelezhetetlenül jó szándékú roma vezető a bináris rendszerekre épülő kirekesztő beszédmód szókészletét.

A Hír24 filmes anyaga a másik kettőhöz képest vizuálisan gazdagabb, több életképet mutat a faluról, amelyben a dolgozó romák nemcsak vágóképként, hanem valódi résztvevőként jelennek meg. A másik két anyaggal összehasonlítva itt szólalnak meg a legtöbbször, és ez a riport mutatja be a polgármestert leginkább, mint tevékeny szervezőt. Ennek példájaként az operatőr végigköveti a közösségi kertben silány munkát végző közmunkások ledorgálását, az elégedetlen faluvezető a veteményeskertben térdelve mintegy narrátorként a következőket mondja: „Most itt mit tudok megdicsérni? Ezt a hitvány munkát, ami a cigányságra jellemző?” Ebben az esetben sem állítható, hogy Bogdán cigányellenes vélekedésekkel értene egyet, azonban itt is megfigyelhető, hogy a Cserdiben elért pozitív változásokat egy olyan negatív alapállapothoz viszonyítja, amelyet általánosságban kiterjeszt az egész cigányságra.

Somody Kristóf teljes cikke itt olvasható.

Forrás: Új Apertúra

Kapcsolódó cikk: Szélre tolva – roma közösségek többségi médiaképe 2011

Comments are closed.

Videó