W3vina.COM Free Wordpress Themes Joomla Templates Best Wordpress Themes Premium Wordpress Themes Top Best Wordpress Themes 2012

Categorized | Dzsukel, Prikezsia

Elmarasztalták az EMMI-t a gyerekek indokolatlan fogyatékossá minősítéséért

Tömegesen minősítik ok nélkül fogyatékosnak a heves megyei romákat: az iskolai elkülönítés legsúlyosabb formája miatt marasztalta el az EMMI-t és a KLIK-et a bíróság az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány keresete alapján.

CFCF_sajttaj

Daróczi Gábor, a CFCF vezetője és Kegye Adél ügyvéd

Az Egri Törvényszék mai, nem jogerős ítélete szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma, illetve jogelődjei felelősek azért, hogy Heves megyében a roma gyermekek tömegével kerültek, és kerülnek a mai napig is indokolatlanul a fogyatékkal élők számára fenntartott speciális intézményekbe, illetve osztályokba. Először állapította meg ilyen típusú diszkriminációért az EMMI felelősségét bíróság.

A közérdekű pert még 2010-ben az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) és a nemzetközi Európai Roma Jogok Központja (ERRC) indította azért, mert egy 2003-as felmérés szerint a megyében 98%-ban roma gyerekek kerültek speciális iskolákba és osztályokba. A fogyatékossá minősítés a többségi társaiktól történő elkülönítésüket szolgálta a kereset szerint.

A CFCF szerint az oktatás irányításáért felelős minisztérium nem ellenőrizte, hogy megfelelő eljárással vizsgálják-e a gyerekek értelmi képességeit, de akkor sem adott utasítást a rendszer felülvizsgálatára, amikor a torz mérési eredményekről bizonyítékokat tártak elé. A bíróság elmarasztalta a vizsgálatokat végző ún. Tanulási képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság fenntartóját, a KLIK-et, illetve magát szakértői bizottságot is. Minden alperest a jogsértés abbahagyására kötelezett a bíróság.

A mulasztások nyomán több száz gyermek kaphatott téves minősítést és ennek folyományaként kikerült a normál tantervű oktatásból a gyógypedagógiai oktatásba.

A következmények évtizedekre meghatározták életüket: a speciális iskolákban, osztályokban alacsonyabb elvárások mellett, csökkentett tananyagot tanultak, és így elzárták őket az érettségit adó oktatástól, majd a sikeres munkaerő-piaci érvényesüléstől.

A CFCF szerint a roma gyerekek azért kerülhettek tömegével speciális oktatásba, mert őket nem a megfelelő tesztekkel vizsgálták, a szakértői munkát nem ellenőrizték, a tudomásukra jutott jogsértéseknek egyik miniszter regnálása alatt sem lett következménye.

Az ítélet arról nem szól, hogy mi lesz azokkal a gyerekekkel, akiket már megalapozatlanul a speciális oktatásba irányítottak. A CFCF álláspontja, hogy az oktatás irányítóinak morális kötelessége az egyéni sorsokat érintően is azonnal intézkedéseket foganatosítani. Kegye Adél, a jogvédő szervezeteket képviselő ügyvéd szerint bár az ítélet precedenst teremthet, mégis az EMMI-n, illetve Balog Zoltán miniszteren múlik, hogy a kárt szenvedett gyerekeket miként kárpótolják, hogyan integrálják őket és milyen fejlesztést kapnak az elvesztegetett évekért.

A CFCF szeretné, ha a végső, jogerős ítélet arról is rendelkezzen majd, hogy miként kell megszüntetni illetve megelőzni az ilyen típusú jogsértéseket.

***

Az iskolai elkülönítés kialakulása
A szabad iskolaválasztás lehetőségével élni tudó, mobilis családok elvándorlása, valamint az iskola(fenntartó)k szelekciós szándéka sok esetben eredményez iskolák közötti szélsőséges szociális és etnikai polarizációt. A nyolcvanas évek vége felé kialakuló, majd a rendszerváltással kiteljesedő ún. szabad iskolaválasztás jogi lehetősége a tehetősebb családok szabad intézményválasztását jelöli. A szegény és gyenge érdekérvényesítő családok gyermekei többségükben az átlagnál gyengébb színvonalon működő iskolákban koncentrálódnak.

Az iskolai elkülönítés formái
A szegregáció létrejöhet iskolák között, és iskolán belül is a különböző tanulói csoportok kialakításával.
A fogyatékossá minősítés a roma gyermekek iskolai diszkriminációjának egyik hangsúlyos formája. 2004-ben az összes gyógypedagógiai osztály (3330) több mint negyedében (799) kizárólag roma tanulókat oktattak Havas Gábor és Liskó Ilona Oktatási Minisztériumi felkérésre készített felmérése alapján.

Közvetlen következmények
A szegregáció és a vele együttjáró alacsony oktatási minőség következtében az országosan alacsony presztízsű szakképző intézmények tanulói szinte kivétel nélkül a legalacsonyabb státusú lakossági rétegből kerülnek ki évek, évtizedek óta.

Kertesi Gábor – Kézdi Gábor Iskolázatlan szülők gyermekei és roma fiatalok a középiskolában c. 2010-es tanulmánya alapján a szegény és cigány tanulók továbbtanulási mutatói drámai mértékben romlanak. Különösen nagy mértékű az iskolai leszakadás a roma tanulók körében, még a hasonlóan alacsony iskolázottságú nem roma családok gyermekeihez képest is. A középiskolai végzettséget nem szerzők aránya a roma tanulók körében a kilenc-tízszerese is lehet annak, mint ami a nem roma többséghez tartozó tanulókat jellemzi. A roma fiatalok körében legfeljebb 20-25 százaléknyi az érettségizettek aránya, míg ugyanez az arány a többségi tanulók esetében legalább 70 százalék.

Területi különbségek
A válságövezetekben található iskolák esetében a tárgyi és személyi feltételek különbségei (átlagnál rosszabb színvonala) gátját képezik a minőségi oktatáshoz, a különböző oktatási szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosításának, mivel leginkább éppen a legrászorultabb térségekben hiányoznak a szükséges feltételek, és annak kialakításához elengedhetetlen beruházási források, gyakran az óvoda biztosításának a fizikai feltételei is.

kapcsolódó:

Fogyatékos és szegény gyerekek együtt – az állam szerint ez az integráció

 

Comments are closed.

Videó

Roma Sajtóközpont a Facebookon