W3vina.COM Free Wordpress Themes Joomla Templates Best Wordpress Themes Premium Wordpress Themes Top Best Wordpress Themes 2012

Categorized | Csorel, Dzsanel

[Daróczi Gábor] Nincs hova hátrálni [Nol]

A Civil Közoktatási Platform 12 pontjából nekünk, romáknak talán a legfontosabb az 5. pont, mely azt követeli, hogy a kormányzat tegyen azonnali intézkedéseket a roma tanulók növekvő szegregációjának visszaszorítása, a diszkrimináció minden formájának hatékony tilalma érdeké­ben.

Marabu_NOL_05forum_diszkriminacio

A Civil Közoktatási Platform 12 pontjában kizárólag olyan nagyon konkrét dolgokat fogalmaztunk meg, melyeknek azonnal – a soron következő tanévben – valósággá kell(ene) válniuk.

Az iskolahasználók (diákok, szülők, pedagógusok) nagyon erős üzenetet szeretnének átadni: nincs már hová hátrálni; nincs több befektethető személyes energia a rendszer összetartására; a tanárok már nem tudnak (illetve nem akarnak) több saját pénzt befektetni abba, hogy taníthassanak; a diákok és az iskolák a teljesíthetetlen és értelmetlen követelményrendszereknek nem tudnak és már nem is akarnak megfelelni.

Nekünk, romáknak talán a legfontosabb az 5. pont, mely azt követeli, hogy a kormányzat tegyen azonnali intézkedéseket a roma tanulók növekvő szegregációjának visszaszorítása, a diszkrimináció minden formájának hatékony tilalma érdeké­ben. Ugyanis az iskolai szegregáció mára az oktatás teljes spektrumát áthatja. A kifejezetten romáknak vagy éppen a romák távoltartására a helyi elitnek „szervezett” iskolák szinte minden nagyobb magyar településen, a legtöbb budapesti kerületben és jó néhány kistérségen belül működő „kooperációban” megtalálhatók. […]

Láthatatlan gettósítás

Hogy az oktatást mennyire átjárja a szegregáció, azt a pár héttel ezelőtt megjelent, 15 szerző által összeállított, 8 kistérségre kiterjedő terepmunkát is magába foglaló, az oktatás mai helyzetét tűpontosan leíró Szerep- és funkcióváltások a közoktatás világában című kiadvány mutatja meg a legplasztikusabban. […] Én a 250 oldalas tanulmányból azokat a részeket emelem itt ki, melyek igazolják, hogy ma már a minisztérium háttérintézménye is úgy látja, hogy a Klik által generált strukturális, a szegregációt érintő problémák már nem csupán a roma és/vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket érintik, hanem az oktatást alapvetően befolyásoló tényezővé váltak.

„Kutatásunk három mögöttes tényezőt mutatott ki:
1. törekvés a tanulócsoport-nagyság optimalizálására, ami egybevágott az országos törekvésekkel is;
2. az iskolák közötti szegregáció láthatatlanná tétele, ami éppen ellentétes volt az országos oktatáspolitika akkori elképzeléseivel (nem láthatatlanná tenni, hanem felszámolni szerette volna); valamint
3. az önkormányzati irányítás egyszerűsítése és a helyi politikai kockázattal járó döntések iskolai szintre helyezése, ami szintén kifejezetten helyi célokat szolgált.”
A Klik létrejöttével kapcsolatban a tanulmány többször megismétli, hogy nem látható az iskolai szegregáció felszámolását célzó tevékenység.

„Jelenleg a Klik nem viselkedik fenntartóként, holott szakmai rálátása csak neki lehet e kérdésre, így a korábban kialakult egyenlőtlenségek élnek tovább.”

„Sok nem egyházi fenntartású intézmény vezetője érzi úgy, hogy látens módon az egyházi iskola az etnikai szegregáció lehetőségét kapta meg, ami hosszabb távon oda vezethet, hogy a református iskola (később esetleg iskolák) lesznek a »fehér« iskolák.”

Daróczi Gábor, a CFCF Alapítvány elnöke, a Civil Közoktatási Platform tagja teljes cikke itt olvasható.

Forrás: Népszabadság online

Comments are closed.

Videó

Roma Sajtóközpont a Facebookon