W3vina.COM Free Wordpress Themes Joomla Templates Best Wordpress Themes Premium Wordpress Themes Top Best Wordpress Themes 2012

Categorized | Csorel, Dzsanel, Prikezsia

Daróczi Gábor: Hátrányban az állami iskolák [168 óra]

Szeptembertől az egyházi intézményeknél a fenntartásra szánt teljes összeg az eddigi, gyerekenkénti 160 ezerről 200 ezerre nő, míg az állami iskolák esetében még csökkenni is fog, s a különbség a 3,6-szeresére nő – az egyházi iskolák javára, ahol a gyerekek kevesebb, mint ötöde jár.

daro_iskfinansz

2017. január 1-jétől teljessé vált az oktatási rendszer államosítása. Az állam már nemcsak a tanárok béréért, hanem az iskolák fenntartásáért is teljes felelősséget vállalt.Az önkormányzatok csak az épületeik tulajdonjogát tarthatták meg, az iskolák működésébe nincs közvetlen beleszólásuk. Az államosítás mellett felhozott legfontosabb érv az elkülönítés elleni fellépés volt, de minden erre vonatkozó kutatás a növekvő szegregációt és annak kedvezőtlen hatásait jelzi. Az államosítás másik indoka az volt, hogy az önkormányzatok eltérő pénzügyi helyzetéből fakadó színvonalkülönbségeket így ki lehet küszöbölni.

A rendszerváltás egyik legfontosabb vívmánya volt, hogy az iskolák finanszírozása normatívvá vált. Az állam „fejpénzt” adott egy-egy önkormányzatnak az alapján, hogy az iskoláiba hány gyerek járt, figyelembe véve a speciális szolgáltatást vagy különleges támogatást igénylők számát. De a Klik létrejötte óta nincs ilyen jól megfogalmazható, könnyen összehasonlítható normatíva. Pontosabban: egyeseknél van, a többségnél nincs. Az egyházi iskolák esetében például létezik: a 2016/17-es tanévben a személyi kiadásokon felül a működési költségekre az állam gyerekenként és évente 160 ezer forintot ad. Az állam azonban a saját maga iskolái esetében nem határoz meg normatívát, mondván, nem a diákokat, hanem a fenntartót finanszírozza. Tehát az állam nem vállal kötelezettséget arra, hogy előre megmondja, melyik iskolája mekkora összegből gazdálkodhat. Ez kiszolgáltatottságot, állandó bizonytalanságot okoz, a költségek egy részét pedig a szülőkre terheli. Az új helyzetben az iskolaigazgatók már nem felelős menedzserek, hanem parancsokat teljesítő tisztségviselők.

A működtetésre költött összeget illetően nagy a különbség. Az egy főre jutó éves költségvetési támogatás az egyházi iskolákban 2,7-szer nagyobb, mint az állami intézményekben. A 2017/18-as tanévre vonatkozó, nemrég közzétett költségvetés-tervezet a különbség további növekedését vetíti előre – szándékoltan és tervezetten. Az egyházi intézményeknél a fenntartásra szánt teljes összeg az eddigi, gyerekenkénti 160 ezerről 200 ezerre nő, míg az állami iskolák esetében még csökkenni is fog, s a különbség a 3,6-szeresére nő. Ezzel egyúttal az állam közvetve elismeri, hogy a saját iskoláit továbbra is „tűzoltási módban” finanszírozza, vagyis amikor majd megint összegyűlik 5-10 milliárd forintnyi kifizetetlen számla, akkor valamelyik tartalékból vagy egy villámgyorsan lefolytatott „retrospektív” uniós pályázatból kipótolja. Daróczi Gábor teljes cikke itt olvasható.

Forrás: 168óra

 

Comments are closed.

Videó