W3vina.COM Free Wordpress Themes Joomla Templates Best Wordpress Themes Premium Wordpress Themes Top Best Wordpress Themes 2012

Categorized | Dik!, Dzsukel

Távoltartó intézmény: a cigányvajda

A Néprajzi Múzeum tavaly egy különös és izgalmas műtárgy birtokába jutott: gazdagon megmunkált, óezüst ötvös műremeket vásároltak. A Magyar Kultúra Napja eseménysorozat kapcsán a múzeum Vajdalánc című programján jártunk.

vajdalanc_cov

Katona Edit néprajz-kutató és Szuhay Péter kultúrantropológus mutatta be a műtárgyat és megszerzésének körülményeit. Egy zalai cigány családtól először a Nagyházi Galéria birtokába került ékszer eredete bizonytalan. Valamikor a XIX. század folyamán keletkezhetett, de korát és készítőjét egyelőre homály fedi.

SAMSUNG CAMERA PICTURES

A kételemű mentekötő összsúlya 1550 gramm, anyaga 12 vagy 13 latos antik ezüst, s a mesterjegy szerint SETOSITS keszthelyi ötvösmester műhelyében készült. Az egyik korong hátára 1774 évszámot karcoltak. Egyik felén alul-felül egy-egy nagyméretű rozetta formájú korongban oroszlánpár küzd egy tekerődző óriáskígyóval, körülöttük tizennyolc “sziromban” ezüstszálas filigrán díszítéssel. A másik felén csak egy nagy korong található, végében viszont egy kapocs szolgál a két rész egybefogására. Mindkét láncon későbbi átalakítás fedezhető fel. A felső korongból kijövő láncot elvágták, s egy újabb motívumot – két oroszlán között a magyar címer – építettek be, oldalt egy-egy II. Józsefet ábrázoló ezüstpénzzel. Az egyik fél hossza 76, a másiké 68 cm.

Az biztos, hogy amikor 1947. november elsején Vajda Pált a rendőrkapitány, dr. Patóh Sándor alezredes csácsbozsoki és Zala vármegyei „cigányvajdasággal” bízza meg, akkor már generációk óta a család birtokában volt a míves tárgy.

05_idős Vajda Pál_igazolvany

05_idős Vajda Pál2+Katona Edittől megtudhattuk, hogy a viselet a középkori nemesi hagyományból eredeztethető. Az általában nemesfémből készült kiegészítő több funkcióval is bírt. Egyfelől a panyókára vetett mente viselésében játszott szerepet: megakadályozta, hogy az leessen, másrészt presztízst kölcsönzött viselőjének a sokszor drágakövekkel díszített mentekötő. (Az egykori „vajda” családjától a múzeumhoz került műtárgy mérete szokatlan, kétszer-háromszor nagyobb, mint az eddig ismert darabok.)

Sok más szokáshoz hasonlóan a nemesi viselet aztán leszivárgott a paraszti kultúrába, illetve a cigányok is átvették. A jelvények tehát valójában presztízstárgyakként értelmezhetők, az egykori feudális uralkodó osztály elhagyott divatját követik. A paraszti és főként a cigány kultúrában ugyanakkor a presztízsen túl más gyakorlati haszna is lehetett egy ilyen tárgy birtoklásának: a vándorló életmódot követők könnyen pénzzé tehető vagyonaként is funkcionált.

De honnan származik a cigányvajda intézménye, milyen jelentőséggel bírt és bír ma, miért foglalkozik vele előszeretettel a sajtó, és miért parolázik (ideológiától függetlenül) vajdával rendőrkapitány, miniszter, és miniszterelnök?

Szuhay Péter antropológus elmondta, hogy a vajda intézménye a többség találmánya, és valójában mindig arra szolgált, hogy távoltartsa a cigányokat a nemcigányoktól. Egy párhuzamos társadalmi struktúra, amelyben a többség által kijelölt cigány vezető uralkodik és közvetít a cigányok és nem cigányok között. Szuhay szerint ebben hasonlít a kisebbségi önkormányzati rendszerre.

kapcsolódó:

Cigány hatalmi konstrukció lánccal: a vajda

 

Comments are closed.

Videó

Roma Sajtóközpont a Facebookon