W3vina.COM Free Wordpress Themes Joomla Templates Best Wordpress Themes Premium Wordpress Themes Top Best Wordpress Themes 2012

Categorized | Dzsanel, Dzsukel

Az iskolai elkülönítés felszámolása politikai akarat kérdése

A szegregációs folyamatok igen erősek, az iskolapolitika azonban képes lehet a megfékezésükre. Mindannyiunk hosszú távú érdeke az, hogy a szegregáció a magyar iskolarendszerben érezhető mértékben csökkenjen – írják tanulmányukban az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont munkatársai, Kertesi Gábor és Kézdi Gábor.

balogkozmunkas

Jelentősen megnőtt az általános iskolát sikeresen befejezők aránya a roma fiatalok között az elmúlt huszonöt évben, és túlnyomó többségük ma már elkezd valamilyen középiskolát. Súlyos probléma azonban, hogy minden második roma fiatal lemorzsolódik a középiskolából: néhány év után abbahagyja a tanulmányait, anélkül, hogy végzettséget szerezne.

Az elmúlt huszonöt év egyik legnagyobb jelentőségű társadalompolitikai eredménye a középiskolai végzettség, különösen az érettségi tömeges elterjedése és ezzel az egyetem felé vezető utak széles körű demokratizálása volt. A nagymértékű fejlődés azonban nem mindenkit érintett egyenlő mértékben; a leszakadó rétegek hátrányai a középiskolai lemorzsolódás tekintetében mutatkoznak meg a legélesebben.

Középiskolai végzettség nélkül a roma fiataloknak is tartósan munkanélküli létre vagy rendszertelen foglalkoztatásra kell berendezkedniük. A középiskolai lemorzsolódás nemhogy csökkent volna a roma fiatalok körében, hanem emelkedett is: míg a nyolcvanas évek végén a középiskolát megkezdő roma fiatalok kétharmada fejezte be középiskolai tanulmányait, napjainkban csak a fele – írja Kertesi Gábor és Kézdi Gábor, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont munka- és oktatásgazdaságtan kutatói A roma fiatalok esélyei és az iskolarendszer egyenlőtlensége című tanulmányukban.

Azoknak a roma fiataloknak, akik elvégzik a középiskolát, több mint a fele szakiskolai végzettséget szerez, és kevesebb, mint egyötöde végez gimnáziumot. A nem roma fiatalok között ezek az arányok fordítottak: szakiskolát kevesebb, mint egyötödük végez, gimnáziumot csaknem a felük.

Ezek a különbségek az életpálya során jelentős jövedelemkülönbségekhez vezetnek, mivel a szakiskolát végzettek keresete jóval alacsonyabb, és jóval kevésbé nő az életkorral.

Tartós szegénység

Több, egymással összefüggő ok áll amögött, hogy a roma és a nem roma fiatalok eltérő arányban szereznek középiskolai végzettséget, és – ha végeznek –, különböző típusú középiskolai végzettséget szereznek. A lemorzsolódás egyik legfontosabb oka a családok szegénysége. Kimutatható, hogy – szemben egy széles körben elterjedt véleménnyel – a földrajzi különbségeknek önmagukban nincs számottevő szerepe a középiskolai végzettségbeli különbségekben.

Azért, hogy a roma fiatalok nem tanulnak tovább gimnáziumban, ami a legalacsonyabb lemorzsolódást és a legmagasabb jövőbeli kereseteket ígéri, leginkább az általános iskola végére felhalmozódott készség- és tudásszintbeli lemaradások felelősek.

A leginkább szegény és iskolázatlan családok 70 százalékának nincs egyetlen könyve sem, vagy csak nagyon kevés könyve van, addig ez az esemény a legjobb helyzetű családoknál egyáltalán nem fordul elő.

A roma fiataloknak kevesebb olyan ismerősük és barátjuk van, akiknek magasabb az iskolai végzettsége, és akiknek a példája és tanácsai fontosak lehetnek az iskolai és pályaválasztási döntésekben.

Nő a szegregáció

A lemaradás másik oka a magyar iskolarendszer egyenlőtlensége. A roma fiatalok többségének oktatása olyan osztályokban folyik, ahol a megoldatlan pedagógiai problémák sokasága miatt nagyon nehéz jó minőségű oktatómunkát végezni. Az a tény, hogy az általános iskolás roma tanulók nagy része nehezen tanítható osztályokba koncentrálódik, becsléseink szerint kétharmad részben lakóhelyi hátrányaik és szegénységük miatt van, egyharmad részben pedig az etnikai szegregáció miatt.

Az általános iskolák etnikai szegregáltsága jelentős mértékben megnőtt Magyarországon az 1980-as évek óta eltelt több mint három évtizedben, és jelenleg is tovább növekszik. 2006 és 2008 között a szegregáció csökkent, különösen a városokban, ám ez a csökkenés 2008 után megállt és visszájára fordult.

A roma fiatalok esélyei és az iskolarendszer egyenlőtlensége című tanulmány teljes szövege itt olvasható

 

Comments are closed.

Videó