W3vina.COM Free Wordpress Themes Joomla Templates Best Wordpress Themes Premium Wordpress Themes Top Best Wordpress Themes 2012

Categorized | Dzsukel

Az elkülönítés nem sérti az alapjogokat Magyarországon

A héten került nyilvánosságra az Alkotmánybíróság friss végzése, amelyben elutasítja egy iskolai szegregációs ügy érdemi tárgyalását, az indoklás szerint nem merül fel Alaptörvényben foglalt jog sérelme. Mindeközben Magyarország ellen kötelezettségszegési eljárás van folyamatban az iskolai elkülönítés miatt, és jelenleg is több hasonló ügy vár ítéletre a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága előtt. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) évek óta tucatszám nyeri a pereket a hazai bíróságok előtt, érdemi változás azonban nem követi ezeket. Kegye Adél, a CFCF ügyvédje és Daróczi Gábor, az alapítvány volt kuratóriumi elnöke adott interjút az RSK-nak.

daroczi_g_kegye_a_CFCF

Daróczi Gábor és Kegye Adél roma fiatalokkal a Kúria előtt 2015 áprilisában

A friss Alkotmánybírósági döntés egy olyan ügyben született, amelyben a CFCF egy piliscsabai édesanyát képvisel, aki gyermekét a szegregált helyi iskolából egy másik település integrált iskolájába szerette volna átíratni. A keresetet azonban első és másodfokon a bíróságok, majd a Kúria is elutasította. Az Alkotmánybíróság érdemben nem is foglalkozott az üggyel arra hivatkozva, hogy a beadvány alapján nem merül fel Alaptörvényben foglalt jog sérelme. Az ügyet a CFCF eközben már a strasbourgi Emberi Jogi bíróság elé terjesztette.

Azt, hogy a végzés minimum megosztó, mi sem igazolja jobban, minthogy az Alkotmánybíróság két tagja is különvéleményt fűzött hozzá, egy pedig párhuzamos indokolást terjesztett elő. A különvéleményt megfogalmazó bírák szerint egyértelmű, hogy tárgyalni kellett volna az ügyet.

Különvélemény
A szavazásnál kisebbségben maradt alkotmánybíró eltérő álláspontját különvélemény formájában írásba foglalhatja, és a határozathoz csatolhatja. Párhuzamos indoklásról akkor beszélünk, ha a bíró a döntéssel érdemben egyetért, de másképp érvel mellette. A különvéleményt és a párhuzamos indoklást a határozattal együtt kell közzétenni.

Az érintett általános iskola egyébként olyan mértékben vált szegregálttá, hogy ott ősztől nem is indul új első osztály: senki, még a legszegényebbek sem íratták oda a gyermeküket. Az állami iskolafenntartó erőlködött, hogy induljon első osztály, ám mindössze egyetlen gyermek szülei voltak kíváncsiak a beíratásra. A CFCF egyébként számos hasonló, iskolai átiratkozási ügyben járt már el sikerrel. Legtöbbször nincs is szükség arra, hogy bíróság elé kerüljön az ügy, hanem már közigazgatási szinten megoldódik, annyira nyilvánvaló a jogsérelem.

Az iskolai elkülönítési ügyekre specializálódott CFCF a bírósági perekben meglehetősen hatékony: 13 éves fennállásuk óta egy kivétellel az összes perüket megnyerték.

„A perek közt csak egy olyat tudunk mondani, ami sikertelen volt, ez pedig a nyíregyházi, Huszár-telepi ügy. Onnan is egy kislánynak Strasbourgig vittük az ügyét, amelyet befogadott a bíróság. Szakszerűen fogalmazva „kommunikálták” az ügyet, és ez már bizakodásra ad okot.”  – fogalmaz Kegye Adél.

A sikeres perek esetében a döntést szinte sehol sem követte érdemi változás, ott sem, ahol a bíróság megállapította a jogsérelmet – etnikai alapú elkülönítést, alacsonyabb minőségű oktatást, stb. Ennek oka egyrészt az, hogy a bíróságok az ítéletben nem szabták meg tételesen, hogy milyen konkrét intézkedéseket várnak el a jogsértés megszűntetése érdekében, sem azt, hogy milyen határidőn belül. Megfelelő kényszerítés nélkül pedig a fenntartók jellemzően nem mutatnak hajlandóságot arra, hogy „önszorgalomból” intézkedéseket tegyenek a jól bevált, jogsértő rutin megváltoztatására. „Éppen ezért indult Magyarország ellen kötelezettségszegési eljárás az Európai Bizottság felől, mivel nincsen hatékony jogorvoslat a szegregációval szemben” – mondta el Kegye Adél.

„Az eljárás jelenleg ott tart, hogy az Európai Bizottság és a kormány egyeztetést folytat, és véleményem szerint a hétvégi felzárkóztatásügyi konferencia is ennek a kommunikációnak a része. Eközben semmilyen érdemi változást nem tapasztaltunk sem jogszabályi, sem az integrációs program, vagy általában a kormányzati intézkedések szintjén.” – teszi hozzá Daróczi Gábor.

A kötelezettségszegési eljárás végső esetben – ha a hosszas egyeztetési folyamat során nem sikerül meggyőzni az Európai Bizottságot arról, hogy a szegregáció ügyében nincsen probléma Magyarországon – oda futhat ki, hogy a Bizottság pert indíthat Magyarország ellen az Európai Bíróság előtt. A régióban egyébként Csehország és Szlovákia ellen is tart az eljárás, viszont még ott sem ért bírósági szakaszba, így nem sokat tudni róla, mivel az egyeztetési folyamat nem nyilvános. Kegye Adél szerint nem az a cél, hogy bíróság elé állítsák Magyarországot, hanem az, hogy az egyeztetések és a nemzetközi nyomásgyakorlás hatására érdemi változást érjenek el.

A nyertes ügyek közül Kaposváron a CFCF egy új, második pert indított az első ítélet kikényszerítésére. „Mindenhol erre lenne szükség, de sajnos nincsen kapacitásunk arra, hogy minden helyszínen újra pereljünk.” – mondja Kegye Adél.  Az ügyvédnő szerint mindössze annyi kellene a hatékony jogorvoslathoz, hogy a bíróságok pontosítsák, hogyan és meddig várják el a szegregáció megszűntetését. Ők viszont úgy értelmezik saját feladatukat, hogy ez nem tartozik a hatáskörükbe és ennyire nem avatkozhatnak bele egy intézmény működésébe.

Annak ellenére, hogy az itthon megnyert perek legtöbb esetben nem hoznak változást a gyakorlatban, a CFCF fontosnak tartja a közérdekű, stratégiai pereket, mert a rendszert hosszútávon ezekkel lehet megváltoztatni. „Azok az ügyek is fontosak, amikor egy-egy konkrét esetben járunk el, hiszen azon az egy gyereken segítenek, de a rendszer ettől nem fog megváltozni. A nemzetközi jogorvoslat azért lehet sikeres, mert nemcsak a közvéleményt mozgatják meg az ilyen nagyobb perek, hanem a joggyakorlatot is megváltoztathatják. A strasbourgi bíróság ugyanis ad útmutatást arra, hogy konkrétan mit kell tenni.” – fejtette ki Kegye.

A CFCF-nek volt már olyan ügye, amely kapcsán a roma tanulók félrediagnosztizálása és speciális iskolákba csatornázása miatt az Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta Magyarországot.

Drubina Kamilla

KONFERENCIA
Együtt kezdtük, együtt folytatjuk! címmel 2016. július 8-9-én az Emberi Erőforrások Minisztériuma kétnapos konferenciát szervezett az európai Roma Keretstratégia és a  Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia elfogadásának 5. évfordulója alkalmából. A konferencián szembement egymással Balog Zoltán miniszter és párttársa, Navracsics Tibor uniós biztos.

2011 júniusában, Magyarország uniós elnöksége idején fogadta el az Európai Tanács az Európai Roma Keretstratégiát, amely a tagállamoktól saját roma stratégia kidolgozását követelte meg. A magyar kormány a szólamok szintjén elítéli az iskolai elkülönítést, gyakorlati intézkedései azonban nem felelnek meg a stratégiában foglaltakkal – kritizálják a testületet a témában aktív civilek.

A Roma Sajtóközpont kötelezettségszegési eljárásra vonatkozó kérdésére Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter elmondta: azok az intézmények, amelyekről a bíróság kimondta, hogy szegregálnak, fokozatosan bezárásra kerülnek. Ez egyben azt is jelenti, hogy a nyíregyházi Huszár-telepi iskola, amely esetén a Kúria nem állapított meg szegregációt, továbbra is működhet. Beszédében a miniszter ismét összekötötte a migránskérdést a romák helyzetével, amire az uniós biztos csak annyit mondott, „jó lenne ha nagypolitikai utalásoktól mentesen lehetne erről vitatkozni”

„A kötelezettségszegési eljárás egy konstruktív párbeszéd az Európai Bizottság és a tagállami kormányok között, ezért oktatásért felelős biztosként ez formailag nem hozzám tartozik, de tartalmilag igen. Én azt szeretném megérteni, hogy a nemzeti kormányok milyen lépéseket tesznek az egyenlő hozzáférés biztosításáért, hiszen szerintem a versenyképességet az oktatás teremti meg. Ezért fontos a versenyképes tudás biztosítása, ami mindenki számára nyitott. Jó lenne ezeket a kérdéseket politikai-ideológiai utalgatások nélkül tisztázni.” – nyilatkozta Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért felelős biztosa.

A CFCF közérdekű perei

Gyöngyöspata 2011-2015 A Magyar Gárda járőrözése a roma-lakta területeken rendőrségi fellépés nélkül, valamint szegregált oktatás a településen

 

Jászladány 2000-2009 Az önkormányzati iskola épületében alapítványi iskolát hoztak létre – a két részleg fizikailag is elválasztva, a gyengébb infrastruktúrával ellátott önkormányzati iskolában maradtak a szegény és roma gyerekek.

 

Miskolc 2004 A város azzal, hogy hét iskoláját igazgatásilag és gazdaságilag összevonta, közben a beiskolázási körzethatárokat nem módosította, a cigány, illetve hátrányos helyzetű gyermekeket jogellenesen elkülönítette, illetve a jogellenes elkülönítést fenntartotta.

 

Az oktatásért felelős minisztérium és társaival szembeni ügy 2009 Közérdekű per az Oktatási Minisztériummal szemben, mert nem lép fel érdemben az etnikai alapú jogellenes elkülönítés ellen.

 

Taktaharkány 2010 A helyi iskola nem biztosította a hátrányos helyzetű roma gyerekek számára az ingyenes iskolai étkezés lehetőségét és a napközis foglalkozásokon való részvételt, valamint nem volt megfelelő a sajátos nevelési igényű diákok oktatása.

 

Kaposvár II. Előzménye: 2010-ben a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy a Kaposváron kialakult spontán szegregáció jogellenes, de nem történt változás. Időközben a KLIK vált az iskola fenntartójává, a CFCF újra pert indított.

 

Hajdúhadház 2007-2008 Két iskola a településen, összesen 5 épületben zajlik az oktatás – a rossz infrastruktúrájú, kevésbé felszerelt épületekbe jár a roma diákok túlnyomó része. Jogellenes elkülönítés, hátrányos megkülönböztetés megállapítását kérte a CFCF

 

Nyíregyháza
2011-2015 A Huszár-telepi szegregált iskola a CFCF erőfeszítéseinek köszönhetően bezárt, de 2011-ben önkormányzati támogatással a görögkatolikus egyház iskolát nyitott a helyén. A sikeres első- és másodfok után a Kúria helybenhagyta az elkülönítést a szabad vallásgyakorlásra hivatkozva, noha csupán két gyerek szülei jelezték, hogy görögkatolikus vallásúak.

kapcsolódó cikkek:

Kötelezettségszegési eljárás indul Magyarország ellen az iskolai elkülönítés miatt

Szabad a vallásgyakorlás, szabad a szegregáció

Szabad iskolaválasztás – ha van, aki kiharcolja

Vallási köntösbe bújtatná a cigány tanulók elkülönítését az állam

 

Comments are closed.

Videó

Roma Sajtóközpont a Facebookon