W3vina.COM Free Wordpress Themes Joomla Templates Best Wordpress Themes Premium Wordpress Themes Top Best Wordpress Themes 2012

Categorized | Dzsukel

„A tehén többet ér” – Brüsszelben értékelték a nemzeti roma stratégiákat

Eddig nem ért el átütő sikert az öt éve elfogadott Európai Roma Keretstratégia az Európai Bizottság szerint. Az EB napokban kiadott saját értékelése számos területen fogalmaz meg tennivalót a tagállamok számára. Civilek szerint egy tehénre többet költ az EU, mint egy cigány gyerekre.

A Bizottság értékelése szerint, bár történtek előremutató lépések, az összes kulcsterületen (oktatás, foglalkoztatás, egészségügy, diszkrimináció ellenesség) komolyabb szerepvállalás szükséges a tagállamok részéről. Az EB a napokban közzétett 82 oldalas jelentésében országokra lebontva is értékelte a tagállamok romák integrációját célzó lépéseit, melyeknek különösen az egyre szélesebb körűvé váló cigányellenesség visszaszorítása érdekében kellene összekapniuk magukat.

Magyarországnak elsősorban az iskolai és a lakhatási szegregáció visszaszorítása terén kell jelentős erőfeszítéseket tennie. A szegregációt – a jelentés szerint – tovább súlyosbították az elmúlt időszak jogszabályi változtatásai és a bírósági ítélkezési gyakorlata. Mint ismeretes, a hetekben kötelezettségszegési eljárás indult emiatt Magyarország ellen.

A jelentés a menekültügy és a cigányok integrációjának összevetése kapcsán is beszól virágnyelven a magyar kormánynak, amelynek tagjai tavaly több esetben is a romák felzárkóztatásának fontosságára hivatkozva utasították el a menekültek befogadását.

Közben ma Brüsszelben a nemzeti roma stratégiákat értékelték európai döntéshozók és roma civil szervezetek képviselői. Az Európa-szerte növekvő számú kényszer-kilakoltatások, az erősödő iskolai szegregáció, a munkaerőpiaci diszkrimináció, az intézményi rasszizmus voltak a leggyakoribb témák.

2011 júniusában, Magyarország uniós elnöksége idején fogadta el az Európai Tanács az Európai Roma Keretstratégiát, amely a tagállamoktól saját roma stratégia kidolgozását követelte meg.

Évről-évre nagyjából ugyanazokat a megállapításokat lehet olvasni a nemzeti roma stratégiák tagországi jelentéseiben, amennyiben egyáltalán nyilvánosságra hozzák az egyes tagállamok a teljes beszámolót. A legtöbb riport nélkülözi a kézzelfogható, mérhető adatokat, számokat, eredményeket. „Olyan mismásolós az egész, az egyes megállapítások pedig annyira ismerősek, mintha a ctrl-c ctrl-v technikával készültek volna”- tették szóvá civil szakértők az Európai Bizottság és Parlament képviselőinek találkozóján. „Öt év után mégis illendő lenne egy komolyabb mérleget vonni”- jelezték igényüket a tagországok hatékonyabb számonkérésére.

A tanácskozás célja az volt, hogy a tanulságokat levonva, a következő öt év irányvonalát meghatározzák.  „ Vagy rossz irányba megy, vagy nem is működik a roma stratégia”- kezdte Zeljko Jovanovic az Open Society Foundations (OSF) roma programjának vezetője, aki szerint a keretstratégiával az a legnagyobb baj, hogy kizárólag csak a roma szülőkre, gyerekekre fókuszál, ahelyett, hogy a tanárok, orvosok, rendőrök cigányellenességével foglalkozna. Az OSF egy friss kutatása szerint a magyarországi tanárok a továbbtanulásnál a roma gyerekeknek a legalacsonyabb képzési rendszert ajánlják – teljesen függetlenül a tanulmányi eredményüktől.

Magyarország bizottsági értékelésében a korai fejlesztést (Biztos Kezdet program) és a 3 éves kortól kötelező óvodáztatást emelték ki jó gyakorlatként, míg a tankötelezettségi korhatár 16 évre történő leszállítását, a kilakoltatásokat és a közmunka programot elmarasztalták. Prőhle Gergely, az EMMI helyettes államtitkára a magyarországi iskolai szegregáció miatt indított kötelezettségszegési eljárásra vonatkozó kérdésre azt a választ adta, hogy nem érti, hogy egy éjszaka alatt hogyan lehetett kötelezettségszegési eljárást indítani, ami ráadásul még ködös megállapításokat is tartalmaz. „De a nehéz kommunikáció ellenére a magyar kormány megkezdte az egyeztetést az Európai Bizottsággal és elkötelezett a minőségi oktatás mellett”- adott nem túl konkrét választ a magyarországi iskolai helyzetet firtató kérdésekre az államtitkár.

22 euro/év/fő. Ennyi pénzt szánnak a következő hét évben a roma integrációra az egész Európai Unióban. És bár összességében nagyon jól hangzik az 1,5 milliárd euro célzott támogatás, civil szakértők egy rövid fejszámolással összehasonlították, hogy egy tehénre többet költ évente az Unió, mint egy roma gyerekre.

„Kell a roma keretstratégia, de sokkal fontosabb, hogy a strukturális reformoknál a romák érdekei is érvényesüljenek.”- hangsúlyozta Ürmös Andor, a Bizottság régió igazgatóságának munkatársa. „Mondok egy példát: az egészségügy átalakításánál nem mindegy, hogy egy adott tagország például egy új kórházat épít a fővárosban, arra kér támogatást, vagy a hátrányos helyzetű régiókban fejleszt, ott, ahol egyáltalán nincs orvosi ellátás. A romák, hátrányos helyzetű családok érdekeit minden fejlesztésnél figyelembe kellene venni, különben konzerváljuk a helyzetet.”

Salla Saastamoinen az Európai Bizottság jogi igazgatóságának képviselője nyugalomra intette a civileket. „Megértem a frusztrációt, de az első öt év munkája most érik be. A következő öt évben már mérhető lesz az eredménye a stratégiának. Sikeres öt év lesz”- zárta mondandóját kissé optimistának tűnő megállapításaival a képviselő.

 

Az Európai Roma Jogok Központja szerint sem ért célba az EU roma stratégiája

Az Európai Roma Keretstratégia 5 évét összegezve az ERRC (Európai Roma Jogok Központja) hét ország vizsgálatával összegezte, hogy hol és milyen előrelépések történtek, illetve mik a legégetőbb problémák és legnagyobb hiányosságok. Bulgária, Csehország, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Románia és Szlovákia roma lakosságának helyzete az ERRC jelentése alapján jóformán semmit sem javult az elmúlt öt évben, sőt, több esetben rosszabbodtak a körülmények.

Általános, gyakorlatilag minden országot érintő probléma a roma gyerekek oktatáshoz való szűkös hozzáférése és az iskolai szegregáció, ami ellen a többnyire sikertelen civil próbálkozásokon kívül nincsen érdemi fellépés. A legtöbb helyen a kormányzat hallgatólagos beleegyezését adja ehhez, és látványosan nem is próbál ellene fellépni. Több országban is kiugróan magas a sajátos nevelési igényűvé (SNI) nyilvánított roma gyerekek száma a nem romákéhoz képest.

Ehhez hasonlóan jellemzőek a kitelepítések, kilakoltatások és a szegregátumokba való tömörítés, ahol gyakran egészségre különösen ártalmas környezetben, a legalapvetőbb higiéniás feltételek megléte nélkül, a munkaerőpiactól, oktatástól és minőségi egészségügyi ellátástól elzárva élnek a romák. Szinte minden vizsgált országról elmondható, hogy a romák nem kapnak érdemi védelmet a rendőrségtől, ha rasszista atrocitás éri őket. Éppen ezért a gyűlölet bűncselekmények kapcsán magas a látencia, ugyanakkor a megkezdett eljárások is csak kivételes esetben érnek véget elmarasztalással.

A jelentés szerint Magyarországon az iskolai szegregáció nőtt az elmúlt években, a roma gyerekek 45%-a jár olyan osztályba vagy iskolába, ahol a diákok többsége roma. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) létrejötte óta semmilyen intézkedést nem tett az integráció előremozdítása érdekében, sőt, arról nyilatkozott, hogy ez nem is tartozik feladatai közé. Miniszteri támogatást élvez a vallási alapú iskolai elkülönítés is, amelynek kiemelkedő példája az a huszártelepi görögkatolikus általános iskola elleni per, amelyben az emberi erőforrások minisztere, Balog Zoltán az iskola védelmében szólalt fel.

A magyarországi romák jellemzően nem kapnak megfelelő védelmet a rendőrségtől, a magas számú rasszista atrocitások ellenére sem – ennek egyik kiemelkedő példája az a 2011-es gyöngyöspatai eset, amikor a Magyar Gárda egyenruhásai masíroztak és félemlítettek meg roma-lakta utcákat, amelyet nem követett rendőrségi fellépés. A jelentés rámutat arra is, hogy a rendőrség részéről gyakoriak a túlzó és aránytalan bírságolások a cigányokkal szemben, amelyekben több civil figyelemfelkeltő kampány után sem történt érdemi változás.

A roma nők és gyerekek kiemelkedően nagy eséllyel esnek emberkereskedelem áldozatául – a gyermekek közt legveszélyeztetettebbek az állami gondozottak.

Az ERRC teljes tanulmánya itt olvasható – angolul

 

Comments are closed.

Videó

Roma Sajtóközpont a Facebookon