W3vina.COM Free Wordpress Themes Joomla Templates Best Wordpress Themes Premium Wordpress Themes Top Best Wordpress Themes 2012

Categorized | Főkategória

A tagadásra épülő modell [Éva Magazin]

Bogdán Lászlót nem ismerem, soha nem találkoztunk, annyit látok belőle, amit a média átad belőle. Amit viszont biztosan tudok, az az, hogy akarva vagy akaratlanul egy olyan értékrendet képvisel, amivel én egyáltalán nem tudok azonosulni.

cserdi_bogdan

Itt ülök a kanapén, mellettem nyitva az októberi számotok, Bogdán László mosolyog rám a cikk melletti képről.

Régóta rendszeres olvasótok vagyok. Írásaitok végigkísérték az utóbbi öt évemet, nevettem és sírtam, elcsodálkoztam és megdöbbentem rajtuk, gondolkodásba ejtettek, összetörtek vagy épp építeni kezdtek bennem valamit, megfőztem és megsütöttem őket, megvettem vagy kipróbáltam, de volt, hogy vágyakoztam arra, amit ajánlottak. Mindezt ezúton is köszönöm nektek.

Azt vettem a legnagyobb örömmel tőletek, hogy mindig feszegetitek a határokat, beszéltek „tabukról”, „másságokról”, „furcsa emberekről”. Nagyon fiatal korom óta azzal a szemlélettel láttam ugyanis a világot, hogy normálisnak kikiáltott emberek nincsenek, minden csak nézőpont és tolerancia kérdése.

Ebben az elméletben nyilvánvalóan komoly szerepet játszott az is, hogy cigány vagyok, és amióta az eszemet tudom, valamiféle jogvédelemmel foglalkozó jogász szerettem volna lenni és lettem is. Hosszú a történetem, ami elvezetett odáig, hogy különbséget tudok tenni rasszista és rasszista, diszkrimináció és diszkrimináció, kisebbségi lét és kisebbségi lét között, de az nagyon fontos szerepet játszott ebben a folyamatban, hogy más kirekesztett csoportok érdekeit képviselve kívülről tudtam a saját életemre és megpróbáltatásaimra tekinteni.

Örömmel vettem újra a kezembe pár kihagyott hónap után a magazint. Valahogy pont a közepét lapoztam át utoljára, így előbb a Mai magyar mese: Egy cigány fiú és egy zsidó lány története került elém. Nagyon mosolyogtam, mert a mi családunkban épp fordított a felállás, de sok helyen egybecseng a sztorink, jól esett olvasni, főleg mert Nóra egyszer velem is forgatott, személyes ismerősöm.

Aztán a Mi a magyar most?-ba botlottam, és nagyon megdöbbentem. Azt éreztem eddig, hogy teljesen semleges az a nézőpont, amelyből a cikkeiteket közlitek, és mindig nagy gondot fordítotok arra, hogy szinte kikezdhetetlen interjúalanyaitok legyenek.

Elolvastam a Bogdán-interjút alaposan, és azt éreztem, legalább a felét kiradíroznám valahogy. Bogdán Lászlót nem ismerem, soha nem találkoztunk, annyit látok belőle, amit a média (így például ti is) átadtok belőle. Amit viszont biztosan tudok, az az, hogy a „köcsögmentesítés” és az „Önöknek termeltük, nem Önöktől loptuk” szlogenek megalkotója akarva vagy akaratlanul egy olyan értékrendet képvisel, amivel én egyáltalán nem tudok azonosulni. Suha Nikolett teljes írása itt olvasható.

Forrás: Éva Magazin

 

Comments are closed.

Videó