W3vina.COM Free Wordpress Themes Joomla Templates Best Wordpress Themes Premium Wordpress Themes Top Best Wordpress Themes 2012

Categorized | Dzsukel

A baba színe – előítélet gyerekkorban

Egy mexikói programban a gyerekek faji előítéleteit vizsgálták. Vajon milyen “bőrszínű” játékbabát választanak a gyerekek, ha ők maguk sötét bőrűek? És ha fehérek?

Kenneth Bancroft Clark és felesége, Mamie Phipps Clark amerikai pszichológusok az 1940-es években végezték híres kísérletüket, melyben a gyerekek faji előítéleteit és azonosságtudatát vizsgálták. Ezt a kísérletet ismételték meg két éve Mexikóban. (Ha nem menne automatikusan, a videón az alsó sávban, jobbra lehet bekapcsolni a magyar feliratot.)

A videót a Racismo en Mexico készítette, mi az Upworthy-n, ebben a cikkben bukkantunk rá.

Kenneth B. Clark szakértő tanúként részt vett a Brown kontra Topeka város Oktatási Hivatala néven elhíresült perben, melyben az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága először mondta ki, hogy a szegregáció alkotmányellenes, és maradandó károkat okoz a gyermekek fejlődésében. Az amerikai kiadás után három évvel, 1968-ban magyarul is megjelent híres könyve: a Fekete Gettó – a hatalom dilemmái. Ebből idézünk:

„Amikor háromévesnél kisebb néger gyerekeknek fehér és néger babákat mutatnak, vagy arra kérik őket, hogy színezzenek ki gyerekfigurákat a maguk bőrszínére, sokan közülük »piszkosnak« vagy »rossznak« nevezik a fekete babákat, és a magukról készített képeket világos vagy valamilyen bizarr, például bíborszínre festik. De a fantázia mégsem működik tökéletesen némelyik gyereknél, különösen az északiaknál, mert ha azt kérik tőlük, mutassák meg, melyik babához hasonlítanak, nem engedelmeskednek, hanem könnyekben törnek ki és elszaladnak. Hétéves korára a legtöbb néger gyerek már tudomásul veszi a valóságot, vagyis hogy fekete bőrű. De a szégyenbélyeg megmarad, mivel a gyerekeket arra kényszerítik, hogy alacsonyabb rendűnek tartsák magukat. Nagyon kevés vagy talán egyetlenegy olyan néger sem akad, aki egyszer s mindenkorra meg tudna szabadulni ettől a szégyenérzettől, önutálattól. A néger gyerekeknél a legsúlyosabb lelki sérülést az a szemlélet okozza, hogy az ember értéke a bőr színének közvetlen következménye. Mivel ebben az életkorban a gyerek főként az iskolában tevékenykedik, kisebbrendűségi érzete mindenekelőtt abban jelentkezik, hogy mint diák elveszti önbizalmát, nem lát indokot a tanulásra, és nem tudja, hogyan viselkedjék – ezért aztán önmagába húzódik, vagy éppen egyre hevesebben lázadozik. Ennek a korai sérülésnek hatásait nehéz eltüntetni, mert az a gyerek, aki nem tanul meg írni-olvasni, nemigen juthat jó álláshoz, és nem sokra viheti egy olyan társadalomban, amely megköveteli, hogy valaki művelt és jó modorú legyen. Mi több: a gettóbeli iskolákra általában jellemző alacsony színvonalú oktatás tovább fokozza a gyermek kisebbrendűségi érzetét, amelynek aztán rögtön alapot is kölcsönöz a gyenge előmenetel. Így tehát beindul az alantas foglalkozáshoz, rossz családi élethez vezető ördögi kör […]”

Clarkék vizsgálatának egy korábbi, dramatizált változata:

 

7 hozzászólás ehhez a cikkhez “A baba színe – előítélet gyerekkorban”

  1. Varga Virág szerint:

    Ötször írta le a cikk írója a “néger” szót, ami ma már nagyon nagyon nem számít politikailag korrektnek. Érdemes odafigyelni a korrekt szóhasználatra az oldal hitelességének megőrzése érdekében.

  2. L Gábor szerint:

    A cikk írója nem használta a néger szót, az csupán az idézett könyvben szerepel, mely 1968ban lett magyarra fordítva, mikor még a néger szó politikailag korrektnek számított.

  3. Eszter szerint:

    ööööööööö Hát nekem úgy tűnik, hogy a gyerekek nagyobb része azt a választ adta, amit a felnőtt szerinte hallani akar. A kísérletvezető hangszíne legtöbbször agresszív, a gyerekek metakommunikációja is ezt tükrözi. Szóval eléggé úgy néz ki, hogy azt sikerült megvizsgálni, milyen válaszokat adnak a gyerekek egy adott hatalomnak. (“jó” választ akartak adni. ) Ettől mondjuk nem kevésbé szomorú.

  4. Kocsis Gyula szerint:

    Lényegtelen pc beszédről folyt eddig a vita. A felek nem akarják meglátni, hogy a hír / cikk tökéletesen leírja a hazai cigánygyerekek helyzetét. Ennek megváltoztatására kellene valamilyen, pontosabban jó, alighanem lélektani megoldást kitalálni, hogy jó hatásfokka hasznosulhassanak az egyéb programok.

  5. Dóri szerint:

    Eszter, a spanyol ajkú emberek így beszélnek, egyáltalán nem volt agresszív, hanem kedves és érdeklődő.(Évek óta tanulok spanyolul és volt szerencsém anyanyelvi környezetben is többször megtapasztalni.) A gyerekek többsége azért van megszeppenve, mert idegen ember előtt kell véleményt formálniuk egy olyan dologról, amin (szerintem) idáig még nem igazán gondolkodtak el, és félnek, hogy önmaguknak mondanak ellent.

  6. flashgordon szerint:

    Bocsánat mit bizonyít ez a videó tulajdonképpen? Hiszen a szemmel láthatóan nem a fehér rasszba tartozó gyerekek is a fehér babát választották.

    És valaki meg is indokolta, hogy a fekete többet verekszik. Ez nem biztos, hogy előítélet hanem lehet már tapasztalat is sajnos.

  7. Bernáth Gábor szerint:

    az eredeti vizsgálat, talán érdemes lenne megmutatni:


Hozzászólás

Videó

Roma Sajtóközpont a Facebookon